A Kúria döntése: zárlat alatt maradnak az operatív törzs jegyzőkönyvei
Két év pereskedés után sem válik nyilvánossá, hogyan készült fel az Orbán-kormány a Covid-járványra és milyen döntéseket hozott a válságkezelés során. A HVG elvesztette a pert a Kúrián, így a járványügyi operatív törzs jegyzőkönyvei titkosak maradnak.
A HVG több mint két évig tartó jogi küzdelme a kormánnyal nem hozott eredményt. A Kúria döntése értelmében a járványügyi operatív törzs jegyzőkönyvei nem kerülhetnek nyilvánosságra, mivel a bíróság szerint fontosabb közérdek fűződik az adatok időleges elzárásához, mint a megismerhetőségükhöz.
A Fővárosi Ítélőtábla korábban még a HVG-nek kedvezett, kötelezve az operatív törzset a jegyzőkönyvek kiadására. Azonban a Kúria felülvizsgálta és hatályon kívül helyezte ezt a döntést, arra hivatkozva, hogy egy újabb világjárvány esetén szükség lehet az akkor kialakított védelmi rendszerre és protokollokra.
A HVG 2022 májusában indított pert, miután az operatív törzs nem volt hajlandó kiadni a pandémia idején tartott üléseinek jegyzőkönyveit. A kormányzat minden eszközzel igyekezett megakadályozni az iratok nyilvánosságra hozatalát, beleértve a visszamenőleges hatályú "lex HVG"-t is, amely szerint az operatív törzs döntés-előkészítő dokumentumai nem nyilvánosak.
A Kúria indoklása szerint a jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozatala veszélyeztetheti a jövőbeni járványkezelést, mivel azok tartalmazzák a védelmi intézkedések protokolljait és a járványügyi védekezés kiépítésének elemeit.
A HVG és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet együttműködésével folytatta a pert, de a Kúria döntése értelmében a több száz oldalnyi dokumentum titokban marad. Hegyi Szabolcs, a TASZ politikai szabadságjogok szakértője szerint a bíróság döntése gyakorlatilag cenzúrát jelent, és elvitatja az újságírók és olvasók jogát az információk értelmezésére.
A Kúria döntése ellen fordulhatnának az Alkotmánybírósághoz vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságához, de a HVG a jogi helyzet mérlegelése után úgy döntött, nem teszi meg ezt a lépést. Nehéz-Posony Kata ügyvéd szerint az Alkotmánybíróság döntése konzerválhatná a jogszűkítő helyzetet, ami a jövőbeni adatnyilvánosságot érintő eljárásokat nehezíthetné meg. A Kúria "nagyvonalúan átlépett" afölött, hogy a kormány alkotmányos felhatalmazás nélkül, folyamatban lévő konkrét ügybe avatkozott be egyedi jogalkotással, mindezt a háborús helyzetre hivatkozva, miközben annak semmi köze a korábbi járványhoz.
