A Greenpeace szerint szabálytalanul magas NMP-kibocsátást engedélyez a hatóság a komáromi akkugyárnak
A Greenpeace Magyarország szerint a komáromi akkumulátorgyárhoz köthető NMP (N-metil-2-pirrolidon) kibocsátási határértékekkel trükköznek, ami veszélyezteti az egészséget és a környezetet. A szervezet hivatalos levélben követeli a hatóságtól az érintett üzemek környezethasználati engedélyének módosítását.
A Greenpeace álláspontja szerint az uniós szabályozás alapján a rákkeltő, mutagén és szaporodási képességeket károsító anyagokra, mint amilyen az NMP is, csupán 2 mg/m³ kibocsátási határértéket szabadna engedélyezni, szemben az oldószerekre általánosságban engedélyezett 150 mg/m³ értékkel. A zöldszervezet szerint a Komáromban jelenleg engedélyezett magas NMP-kibocsátási határérték szabálytalan, és veszélyezteti az egészséget és a környezetet.
A Greenpeace arra kéri a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalt, hogy módosítsa az SK cégcsoporthoz tartozó akkugyár és a mellette lévő JWH Kft. NMP feldolgozójának Egységes Környezethasználati Engedélyét. A szervezet szerint a két SK, illetve JWH Kft. üzemek tevékenységeit összetartozó tevékenységeknek kellene minősíteni, és a kibocsátásaikat egybe számítani.
Komáromban gyakoriak az akkumulátorgyártáshoz köthető balesetek és szennyezések, a helyiek és az üzemben dolgozók pedig rendszeresen panaszkodnak a kellemetlen vegyszerszagra.
Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője szerint elfogadhatatlan, hogy a hatóságok értelmezése szerint jelentős könnyebbséget kapnak a szennyező cégek, miközben káros anyagokat bocsátanak ki a környezetbe. Kiemelten fontos lenne, hogy az NMP-re a legszigorúbb, minimális kibocsátási határértéket állapítsák meg.
A Greenpeace követelései között szerepel, hogy a hatóságok szigorú és hatékony fellépéssel garantálják az akkumulátoripari létesítmények szennyezésmentes működését, készüljön stratégiai környezeti vizsgálat az üzemek környezetre gyakorolt hatásairól, és amíg ezek a feltételek nem teljesülnek, ne engedélyezzenek újabb akkumulátoripari létesítményeket, ne bővítsék a jelenlegieket.
A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal válaszában jelezte, hogy az SK Battery Manufacturing Kft. maga is kérte a jelenlegi engedélyének felülvizsgálatát, így várható az NMP-határérték módosítása. A kormányhivatal azonban vitatja, hogy a JWH Kft. esetében vonatkozna rá a Greenpeace által hivatkozott kormányrendelet. A Greenpeace figyelemmel fogja kísérni az engedélymódosítások folyamatát.
Magyarország még nincs felkészülve
Egy külön elemzés szerint a kormány egyértelműen letette a voksát az autóipar és így az akkumulátorgyártás mellett. Azonban a szakértők szerint jelenleg komoly hiányosságok és még rendezetlen kihívások előtt áll a magyar akkumulátorgyártás. A zöldkérdések mellett komoly kérdőjelek vetődnek fel a veszélyes hulladékok feldolgozásánál is, ahol még a szabályozás sem megfelelő, pedig az akkumulátorhulladék külön értéket képvisel.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország GDP-arányos exportja az akkumulátorok és akkumulátor-alkatrészek terén már ma is meghaladja az 5 százalékot, amellyel listavezető az uniós országok között. A kormány többször kijelentette, hogy a high-tech akkumulátorgyártás a következő években több mint 6300 milliárd forintnyi fejlesztést hozhat hazánkba, így Magyarország a világ negyedik legnagyobb akkumulátoripari hatalma lehet. Ha ez így alakul, akkor az Index által megkérdezett szakértők szerint minimum 150-180 ezer tonna további veszélyes hulladékot kell majd Magyarországon kezelni.
