A Trump-merénylet után Magyarországon is politikai önvizsgálatot kellene tartani
Fel kell ismerni, hogy a politikai ellenfél démonizálása, a tömegeket hergelő, indulati politizálás és médiaműködés felerősíti a bizonytalanságot és polgárháborús feszültséget szít a társadalomban. Kovács János, a PegaPoll vezető elemzője szerint Magyarországon is van mit átgondolni, mert veszélyes, ha a politikai verseny egy konszenzust és normákat nélkülöző helyzetben valódi létharcként értelmeződik.
A Donald Trump elleni merénylet értelmezése a magyar belpolitikában is hangsúlyt kapott, Orbán Viktor miniszterelnök és több kormánypárti, valamint ellenzéki politikus is reagált a támadás hírére. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint Trumpot a „békepártisága” miatt hallgattatnák el, és a merénylet előtt két nappal még vacsorázott vele, ahol Trump tisztában volt azzal, hogy mindent megtesznek majd azért, hogy ne tudjon visszatérni és rendet tenni.
Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint azokra a vezetőkre lőnek rá, akik ellenzik a háborút, és párhuzamot vont a Robert Fico szlovák kormányfő és a Donald Trump elleni merénylet között. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke pedig úgy véli, hogy a gyűlölet szavai egyszer csak találnak valakit, aki a gyűlölet forrását vagy tárgyát meg akarja ölni.
Az Indexnek nyilatkozó Kovács János szerint a társadalom politikai polarizáltsága Magyarországon is nő, a közbeszéd színvonala romlik, és a demokratikus intézményekbe vetett közbizalom gyengülése tartósan negatívan befolyásolja a társadalmi diskurzust. Az elemző rámutatott, hogy a politikai verseny egy konszenzust és normákat nélkülöző helyzetben valódi létharcként értelmeződik, ami erőszakos eseményekre adhat okot.
Kovács János szerint Magyarországon is szükség van a biztonsági intézkedések fokozására, mivel Orbán Viktor európai véleményvezér, és politikája otthon és külföldön is indulatokat, heves bírálatokat kelt. Az elemző szerint a Fidesznek kedvezhet, hogy az események következtében a politikai diskurzus és a kampányok hangsúlya eltolódhat a biztonság, illetve a stabilitás kérdései felé.
A hazai ellenzéknek nem áll érdekében politikai mintázatot adni a közelmúltbeli merényleteknek, sem pedig magyarországi kontextusba helyezni őket, de kezdeményezhetik a társadalmi párbeszéd fokozását és hangsúlyozhatják az erőszakmentességet. Kovács János úgy véli, mivel külső eseményekről van szó, azok belpolitikai hatása áttételes, korlátozott, de megerősíthetik a kormánypárti szavazókat abban a meggyőződésükben, hogy a kormány „szabadságharca” és a szuverenisták versus globalisták konfliktusa valós és fontos politikai küzdelem.
Orbán Balázs a Mandinernek adott interjújában hangsúlyozta, hogy Magyarországot nem lehet elhallgattatni, és a világpolitikai folyamatok alakításában Magyarország jelentős szerepet vállalhat. Úgy véli, hogy az ukrán győzelem nem reális cél, és a moszkvai út célja a jég megtörése volt, amely során Orbán Viktor bebizonyította, hogy mindkét féllel értelmesen lehet tárgyalni. Az Európai Bizottság szóvivője bejelentette, hogy a testület csak alacsonyabb szinten képviselteti magát a magyar elnökség által szervezett informális tanácskozásokon, ami a magyar kormányfő nemzetközi kapcsolatainak bonyolultságára utalhat.
