Tízezer lakosra kevesebb mint hat háziorvos jut Magyarországon
Tavaly Magyarországon tovább csökkent az alapellátó orvosok száma, miközben a betegségek gyakorisága növekedett, különösen a fiatalok körében. Tízezer lakosra átlagosan 5,8 háziorvos jutott, ami kevesebb, mint az előző évben volt. Egy háziorvos 2023-ban átlagosan 12 679 esetet látott el, ami enyhe emelkedést jelent az előző évhez képest. A háziorvosok területi eloszlása változó, a legkevesebb Pest megyében, a legtöbb Baranyában dolgozott. A vármegyék többségében az egy háziorvosra jutó betegforgalom 13‒16 ezer fő között mozgott, Budapest kivételével, ahol ez az érték alig érte el a 9 ezret.
A 18 év alattiak körében 2021 és 2023 között az egészségügyi problémák 10–20 százalékkal nőttek. A fiatal fiúk körében több a regisztrált betegség, különösen a táplálkozási és anyagcsere betegségek, asztma, valamint a magas vérnyomás terén. A lányoknál a felszívódási zavarok, ízületi gyulladások és a vashiányos anémia volt jellemzőbb.
A 16 éves és annál idősebb lakosság 46 százaléka számolt be krónikus betegségről, a nők 50, a férfiak 41 százaléka érintett. A magas vérnyomás és a gerincbántalmak a leggyakoribb krónikus betegségek közé tartoztak, míg a magas koleszterinszint, a cukorbetegség és a szívkoszorúér-betegségek is jelentős mértékben fordultak elő. A 19 évesek és az idősebbek körében a magas vérnyomás-betegség mintegy négytizedét érintette a lakosságnak, és a gerincbántalmak esetében tízezer főre közel háromezer megbetegedés jutott 2023-ban.
Az orvosok száma az elmúlt években növekedett, 2023-ban 42 065 orvos volt nyilvántartva. A korfa szerint azonban a 40–44 és 50–54 éves orvosok száma csökkent, míg a 70 éves és idősebbeké emelkedett. Az összes dolgozó orvos több mint ötöde még nem szerezte meg a szakvizsgáját.
A háziorvosi és belgyógyászati szakképesítést az orvosok 13, illetve 12 százaléka szerezte meg. Az összes orvosi szakképesítések száma meghaladta az 53 ezret, a fogorvosokkal együtt pedig a 62 ezret. Az aneszteziológusok és az intenzív terapeuták, valamint a kardiológusok száma emelkedett a legnagyobb mértékben az elmúlt két évben.
A kiemelt betegségcsoportok alapján Magyarországon az Alföldön élőknek a legrosszabb az egészségi állapotuk, de a Dél-Dunántúl is a kedvezőtlen helyzetű területek közé tartozik, ahol a magas vérnyomással kapcsolatos panaszok eltérnek az átlagos szinttől. A 0–18 évesek vizsgált kórformáit tekintve a legnagyobb regionális különbségek az atópiás ekcéma, a vér, a vérképző szervek és az immunrendszer betegségei, valamint a deformáló hátgerinc-elváltozások esetében voltak megfigyelhetők 2023-ban. A többi betegségcsoport esetében ezek a különbségek jóval kisebbnek (26–37%) mutatkoztak. A háziorvosi morbiditási adatok szerint a gyermekek egészségi állapota – a felnőttekéhez hasonlóan – szintén az Alföldön és a Dél-Dunántúlon volt a legkedvezőtlenebb.
