Európa lakáspiacának átrendeződése: ki nyert és ki veszített?
Az Európai Unió lakáspiacain jelentős eltérések figyelhetők meg, a KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországban 7,1 százalékos éves áremelkedést regisztráltak, ami az unióban a hatodik legmagasabb érték.
A KSH 2024 első negyedévére vonatkozó lakásárindexe alapján Magyarországon kis mértékben gyorsult a lakásárak emelkedése. Az elmúlt évtizedben gyakran dobogós helyen állt Magyarország az uniós országok lakásárak változásában, de 2022 közepétől jelentősen lelassult a piac. A magas kamatok és a gyengélkedő gazdaság hatására sokan halogatták a vásárlást, ami alacsony tranzakciószámokhoz és a lakásár-emelkedés lassulásához vezetett.
2024 első negyedévében azonban a lakásárak 7,1 százalékkal emelkedtek Magyarországon, ami az EU-ban a hatodik legmagasabb érték. Az éllovasok Lengyelország és Bulgária voltak, ahol az éves lakásár-emelkedés meghaladta a 15 százalékot. Ezzel szemben több nyugat-európai országban, köztük Luxemburgban, Németországban és Franciaországban 5 százalék körüli éves lakásárcsökkenést tapasztaltak.
A rövidebb trendeket nézve Litvánia és Horvátország is jelentős éves áremelkedést mutatott, míg Észtország és Magyarország az áremelkedési dinamika gyorsulását. Hollandia, Csehország és Dánia a korábbi csökkenést követően kezdett el növekedni, míg Romániában stabilabb volt a helyzet. Hat országban, köztük Svédországban, Ausztriában, Szlovákiában, Finnországban, Németországban és Luxemburgban folyamatosan csökkentek az árak.
A francia lakáspiac a legrosszabb képet mutatja, ahol a 2023 második negyedévében még pozitív lakásárváltozási dinamika után folyamatosan növekvő árcsökkenést figyeltek meg.
Az elmúlt évtizedben az eurózónában általában kisebb volt az áremelkedés, mint az eurót nem használó országokban, és a mostani árcsökkenés is jelentősebb volt az eurót használó országokban. Ennek eredményeként a kelet-európai országok, köztük Magyarország, Csehország, Lengyelország és Románia lakásárai közelednek a nyugat-európai árszintekhez.
2010 és 2024 között Magyarország Európában a harmadik, az unióban pedig a második helyen áll a lakásárak emelkedése tekintetében, ha azonban 2013-at vennénk alapul, akkor Európa-bajnokok lennénk, mivel akkor alacsonyabb volt a bázis. Észtország és Magyarország azok az uniós országok, ahol a lakásárak több mint háromszorosára emelkedtek 2010 óta.
A lakbérek változását tekintve Írországban a nemzetközi vállalatok miatt magasabb a lakásbérlők aránya, ami különösen Dublinban magas lakbérekhez vezet. Az unió országait áttekintve látható, hogy a lakáspiaci folyamatokban a nagyobb országok közül Németország és Lengyelország képviseli a két szélsőértéket.
A lakáspiaci dinamikák mellett érdemes megvizsgálni a fizetések és az életszínvonal kérdését is. A Totalcar elemzése szerint az üzemanyagárak és az átlagfizetések összehasonlításával kiderül, hogy Magyarországon a fizetések alacsonyak az üzemanyagárakhoz képest. Romániában és Szlovákiában még többet kell költeni az átlagfizetésből üzemanyagra, mint Magyarországon, míg Ausztriában arányaiban a legkevesebbet. Az osztrák nettó átlagkereset (3205 euró) jelentősen magasabb a magyar átlagkeresetnél (1149 euró), így az üzemanyag ára ellenére is kevesebb terhet jelent az ott élők számára.
