Két biztos távozik az Európai Bizottságból, miközben Ursula von der Leyen sorsa és a magyar uniós elnökség kapcsolata bizonytalan

Adina Vălean és Virginijus Sinkevičius biztosok bejelentették, hogy július közepén távoznak az Európai Bizottság soraiból, miután bekerültek az Európai Parlamentbe.

Adina Vălean, a közlekedésért felelős biztos és Virginijus Sinkevičius, a környezetvédelmi és halászati biztos távozásának dátuma július 15., illetve 16. A távozás oka, hogy mindketten helyet kaptak az Európai Parlamentben, és úgy döntöttek, hogy elfoglalják képviselői mandátumukat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ideiglenes intézkedéseket hozott, hogy biztosítsa a bizottsági munka zavartalan folytatását. Maroš Šefčovič ügyvezető alelnök a környezetvédelem, az óceánok és a halászat területét veszi át, míg a közlekedéssel kapcsolatos feladatokat ideiglenesen Wopke Hoekstra éghajlatpolitikáért felelős uniós biztos kapja meg.

Janusz Wojciechowski biztos a mezőgazdasági, Stella Kyriakides biztos az egészségügyi és élelmiszerbiztonsági, Ylva Johansson biztos a belügyi, Didier Reynders biztos pedig az igazságügyi területért felelős lesz. Von der Leyen elnök asszony az Európai Parlamentet és a Tanácsot is tájékoztatta az ideiglenes változásokról, amelyek célja a Bizottság működésének fenntartása az átmeneti időszak alatt. Az elnök várhatóan később javasol új biztosokat a megüresedett pozíciókra.

Az Európai Bizottság jelenlegi mandátuma hamarosan lejár, és az Európai Parlament ezen a héten dönt arról, hogy Ursula von der Leyen újabb cikluson át vezetheti-e a testületet. Az új végrehajtó testület ősszel alakulhat meg, így a helyettesítések csak néhány hétig szükségesek. Von der Leyen sorsa azonban bizonytalan, mivel a csütörtöki szavazáson elbukik, az példátlan politikai válságba sodorhatja az Európai Uniót.

A szükséges 361 szavazat megszerzéséhez von der Leyen elsősorban saját Európai Néppártjára, a szocialistákra és az Újítsuk meg Európát liberálisaira összpontosít, amelyek 2019-ben támogatták őt. Azonban a három centrista frakció együtt körülbelül 50 fős többséget adhatna neki, de csak akkor, ha a titkos szavazáson az összes képviselő rá szavaz, ami szinte biztos, hogy nem fog megtörténni.

A szocialisták, a liberálisok és a Zöldek egyes képviselői már nyilvánosan kijelentették, hogy nem fognak von der Leyenre szavazni. Von der Leyen intenzív tárgyalásokat folytat az egyes európai parlamenti képviselőkkel és képviselőcsoportokkal, és ígéretet tett arra, hogy a következő öt évre szóló cselekvési tervébe beépíti a támogatói politikai elvárásait.

A Zöldek jelezték, hogy készek egyezséget kötni von der Leyennel, de az elnök úgy tűnik, nem hajlandó hivatalos megállapodást kötni velük. Von der Leyen azonban tisztázta, hogy nem lesz "strukturális koordináció" az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) csoportjával, amelyet Giorgia Meloni olasz miniszterelnök európai parlamenti képviselői uralnak.

Az Európai Néppárt saját soraiban is megosztottság van, és von der Leyen esetlegesen az ECR támogatását is kénytelen lehet keresni. Az Európai Néppárt márciusi bukaresti kongresszusán minden ötödik küldött ellene szavazott, és a párt francia és szlovén képviselői is kijelentették, hogy nem támogatják őt a csütörtöki szavazáson.

Egy ezen a héten bekövetkező felfordulás valószínűleg azt is jelentené, hogy a Bizottság 2025-ig nem állhatna fel és nem működhetne. „Csak A terv van, B terv nincs” − tette hozzá Margaritisz Szkinasz, görög néppárti uniós biztos.

Az Európai Bizottság részben bojkottálja a magyar uniós elnökséget, az informális üléseken nem vesz részt uniós biztos. Eric Mamer, az Európai Bizottság vezető szóvivője a Twitteren ismertette Ursula von der Leyen bizottsági elnök döntését, miszerint az Európai Bizottság csak vezető köztisztviselői szinten képviselteti magát a Tanács informális ülésein. A biztosi kollégium nem fog Budapestre látogatni, ami példátlan fejlemény, és eredetileg július elején, később szeptemberre tervezett találkozó hivatalos időpontját egyetlen egyszer sem jelölték meg. Korábban már beszámoltunk arról, hogy az augusztus végére tervezett budapesti külügy- és védelmi miniszteri találkozó időpontjára a külügyi főképviselő, aki elnökli ezt a formációt, azt tervezi, hogy összehív ugyanarra a két napra Brüsszelbe egy rendes miniszteri találkozót.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter érezhetően sértetten reagált az Európai Bizottság döntésére, miszerint nem vesz részt uniós biztos a magyar elnökség informális ülésein. Bóka szerint az Európai Bizottság nem válogathat, hogy melyik intézménnyel vagy tagállammal hajlandó együttműködni, és minden bizottsági döntés politikai alapon születik. A magyar soros elnökség keretében végrehajtott békemisszió nem csak az Európai Bizottságnál verte ki a biztosítékot, hanem a többi tagállamnál is, ami a tagállamok bojkottjához vezethet az augusztusban Budapestre tervezett informális tanácskozáson. Az Európai Parlament 63 képviselője, köztük egy kereszténydemokrata észt politikus, Rhio Terres, kezdeményezte, hogy az EU-ról szóló szerződés hetes cikkelyének alapján függesszék fel Magyarország szavazati jogát az Európai Tanácsban.