Kiszereléscsökkentés: kevesebb jégkrém, vékonyabb sonka

A gyártók nem álltak le a termékek kiszerelésének csökkentésével, de a magyar kormány beavatkozása nyomán csökkenő tendenciát mutat ez a gyakorlat.

A vásárlók gyakran szembesülnek azzal a helyzettel, hogy a megszokott termékek kiszerelése észrevétlenül csökken, miközben az árak nem változnak. Ez a gyakorlat évtizedek óta fennáll, különösen az inflációs időszakokban, amikor a gyártók kerülik az áremelést. A magyar kormány azonban 2021 januárjában kötelezővé tette a kiszereléscsökkentés bejelentését, ami hatására csökkent az érintett termékek száma.

Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a kiszereléscsökkentett termékek száma jelentősen csökkent az intézkedés bevezetése óta. A Nébih honlapján közzétett adatok alapján a legtöbb esetben élelmiszerek kiszerelése csökkent, de más termékek is érintettek, a csökkentés mértéke pedig 4 és 33 százalék között mozog.

A kiszereléscsökkentés gyakran standard méretekhez képest történik, például a prágai sonka esetében 100 grammról 90 grammra, vagy az üdítők esetében fél literről 440 milliliterre. A gyártók gyakran azzal érvelnek, hogy a vásárlók számára az ár a fontos, nem a mennyiség, de ez etikai kérdéseket is felvet.

A kiszereléscsökkentés nem mindig találkozik a vásárlók elfogadásával, és vannak példák a gyártók visszakozására is, mint a Heineken esete, ahol a félliteres dobozokat 4 deciliteresekre cserélték, majd később visszaálltak az eredeti méretre. Ezzel szemben egyes termékek, mint a 1,75 literes Coca-Cola, vagy a 450 és 850 grammos tejtermékek elfogadottá váltak.

A kereskedők számára is problémát jelenthet a kiszereléscsökkentés, mint például a Spar esetében, ahol a sajátmárkás termékeknél van lehetőség a kiszerelés meghatározására. Magyarországon a diszkontok növekvő forgalma és piaci részesedése is összefügghet a sajátmárkás termékek preferálásával.