Az auschwitzi tetováló valóságban is létezett

Az auschwitzi koncentrációs táborban a foglyokat tetoválással látták el, amely a tábori regisztrációs számukat jelölte. Eleinte csak bizonyos csoportokat tetováltak, később azonban a rendszert minden munkaképes fogolyra kiterjesztették, kivéve azokat, akiket azonnal a gázkamrákba küldtek.

Az SS a szovjet hadifoglyokat, a gyengélkedőket és a halálra ítélteket tetováltatta meg először. A tetoválás a tábor 1942-es bővítésekor vált általánossá, és a munkaképesnek ítéltek is megkapták a jelölést. A halálra ítéltek és a gázkamrába küldöttek azonban nem kerültek be a nyilvántartásba, így őket nem tetoválták meg. A tetoválást végző rabok egy kis csoportját az SS felügyelte, és ők viszonylag védettebb körülmények között élhettek. A tetoválásokat eleinte a mellkas bal oldalán helyezték el, később azonban a bal alkarra kerültek. Az Auschwitzban alkalmazott módszert elsősorban a zsidó, roma és nem zsidó lengyel foglyoknál alkalmazták. Összesen körülbelül 400 ezer regisztrációs számot osztottak ki ezzel a módszerrel.

Lale Sokolov, aki a Az auschwitzi tetováló című regény főszereplője is, valós személy volt. Őt 1942-ben deportálták Auschwitzba, és a 32 407-es számmal tetoválták meg. A tífusz után felépülve őt is a tetoválók közé osztották be. A tábori nyilvántartás szerint 1944 szeptemberéig dolgozott a regisztrációs irodában.

Sokolov a szovjet hadsereg által történt felszabadítás előtt Mauthausenbe került, ahonnan megszökött, majd Pozsonyban újra találkozott Gitával, akivel még abban az évben összeházasodott. Ausztráliába emigráltak, ahol Lale 2006-ban hunyt el. Az ő történetét mesélte el Heather Morrisnak, amelyből később regény és televíziós sorozat is készült, utóbbiban Harvey Keitel játssza az idős Sokolovot.