A banki tranzakciós illetékek emelkedése
Augusztustól jelentősen nőnek a banki tranzakciós illetékek, és októbertől új típusú illetéket is bevezetnek, amelyeket bár a bankoknak kell megfizetniük, de végül az ügyfelekre hárítják.
Az Országgyűlés 2012-ben fogadta el azt a törvényt, amely alapján a pénzügyi tranzakciók után illetéket kell fizetni. Az Orbán-kormány most jelentős mértékben emeli ezeket a díjakat, és egy új illetéktípust is bevezet. A tranzakciós illetékek a következő pénzmozgások után kerülnek felszámításra: átutalások, készpénzfelvétel és -befizetés, pénzváltás, bankkártyás fizetés, értékpapír-vásárlás és kapcsolódó pénzmozgások.
A változás mindenkit érint: a bankokat, a magánszemélyeket és a vállalkozásokat is. A bankok az extra költségeket kénytelenek az ügyfeleikre hárítani, mivel a kormány 400 milliárd forintot szed be tőlük védelmi hozzájárulás címén, és a jövőre is fennmaradnak az extraprofitadók. Az extra terhek inflációt generálhatnak, és kérdéses, hogy Magyarország hitelminősítői besorolása megmarad-e a szabályozás fenntartását követően.
Az ingyenes készpénzfelvételi limit 2014 óta nem nőtt, így a jelenlegi 150 ezer forintos összeg már nem fedezi a nettó átlagkeresetet, sőt a minimálbért sem. Az Economx megkereste a Pénzügyminisztériumot, hogy tervezik-e a limit emelését, de válasz egyelőre nem érkezett.
Az illetékek a következőképpen változnak augusztustól:
- Készpénzfelvétel: 0,6 százalékról 0,9 százalékra emelkedik, felső határ nélkül.
- Banki átutalás, értékpapírügyletek: 0,3 százalékról 0,45 százalékra nő, a felső határ 10 ezer forintról 20 ezer forintra emelkedik.
- Bankkártyás fizetés: érintőkártyáknál 500 forint/év, más kártyáknál 800 forint/év.
- Konverziós illeték: 2024. októbertől 0,45 százalék, felső határa 20 ezer forint lesz.
Néhány tranzakció azonban illetékmentes marad, például a saját bankszámlák közötti átvezetés, állampapír vásárlásakor történő utalás, SZÉP számlára történő utalás, és szeptembertől a QR-kóddal indított azonnali átutalás belföldön.
