A vendéglátás hosszú útja a talpra állásig
A magyar vendéglátóipar még évekig küzdhet a koronavírus-járvány és az infláció okozta veszteségekkel, noha a nyári szezonban a turizmus élénkülése enyhítheti a helyzetet.
A hazai vendéglátás helyzetét bemutató legújabb statisztikai jelentés szerint, bár az éttermek árai jelentősen emelkedtek, a szektor még mindig nem heverte ki a járvány miatti bezárásokat és a fogyasztás csökkenését. Zerényi Károly, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöki tanácsadója szerint több ezer üzlet tűnt el a piacról az elmúlt években. A turizmus GDP-hez való hozzájárulása is csökkent, ami a vendéglátásra is negatív hatással volt.
A vendéglátás válságos időszakot él meg, és a foglalkoztatás szempontjából is jelentős a helyzet súlyossága. A turizmusban közel négyszázezren dolgoznak, ebből a vendéglátásban a legtöbben, megközelítőleg 130-140 ezren.
A vendéglátóhelyek számának csökkenése országszerte megfigyelhető, különösen Békés megyében és Budapesten volt érzékelhető a visszaesés. 2019-hez képest 6,4 ezer üzlettel szűkült a piac. A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma drasztikusan csökkent, míg a munkahelyi étkezdék száma növekedett.
A vendéglátás fogyasztói árai jelentősen emelkedtek, ami a luxuskategóriába sorolta az éttermi étkezést sokak számára. Ennek ellenére a vendéglátóipar nem profitált jelentősen az áremelésekből, hiszen az üzletek forgalma csökkent az előző évhez képest. 2023-ban a vendéglátás fogyasztói árai 24,6 százalékkal nőttek, ami 7 százalékponttal haladta meg az átlagos árindexet.
A munkaerőhiány továbbra is jelentős probléma a vendéglátásban, ahol az átlagkeresetek az egyik legalacsonyabbak. 2023-ban a vendéglátásban teljes munkaidőben alkalmazott emberek bruttó átlagkeresete havonta 339 ezer forint volt, ami nettó 225 ezer forintot jelent. Ez az országos átlagnál jóval elmaradottabb, bár az éves átlagos inflációval közel azonos mértékű, 17 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest.
Az ipartestület szerint az áfakulcsok reformja segíthetne a vendéglátás helyzetén, és hozzájárulhatna a lakossági fogyasztás növekedéséhez. Magyarországon a vendéglátásra érvényes áfakulcs az EU-ban a második legkedvezőbb, de a cukrászdák és a munkahelyi, valamint gyermekétkeztetés magasabb áfakulcsa problémát jelent.
