A visszakapott gyermeki boldogság: búcsú az El Caminótól

Santiago de Compostelába vezető zarándokutak Európa számos pontjáról indulnak, az El Camino elnevezés pedig a spanyol szakaszokat illeti. Az Északi-út, vagyis El Camino del Norte, a legvadregényesebb útvonalak egyike, ahol a zarándokok napi 800-1000 méter szintkülönbséggel, tengerpartokkal, természeti szakaszokkal, esővel és kevés emberrel találkozhatnak.

Az Atlanti-óceán partvidékén töltött közel négy hét után a zarándokok dél felé fordulnak, búcsút intve a tengernek, és Santiago de Compostela felé veszik az irányt. A tenger elhagyása miatt némi búslakodás érzékelhető, de a kontinens belső vidékei iránti kíváncsiság a domináns érzelem.

A kapu, ami az euró hatására sem nyílik – 25. nap

Ribadeo városát elhagyva a dombokról visszatekintve a tekintet folyamatosan az óceán felé sóvárog. A falvak és tanyasi birtokok lakóházainak kertjeit nem övezi kerítés, és egy otthon gyepén élethű makett szemlélteti a hagyományos építészeti stílust.

Az Erények Boldogasszonyának szentélye templom ajtaján egy felirat szerint egy euróérme bedobásával a kapu kitárulna, de ez sajnos nem teljesül, így az ígért középkori freskókat csak az interneten lehet megcsodálni.

Vilanova városában a Gracia albergue vendéglátói külön szekciót szentelnek a Camino útját jelző sárga nyílnak sajátos kertjükben. A kolostor és katedrális épületegyüttese lenyűgöző, bár a szertartások csak szerdán és vasárnap tartanak. A helyi bárban a sör mellé szervírozott sonka-bagett körítés is az ár részét képezi.

A rémségek hegye – 26. nap

A Monte Pico tetejére vezető régi útvonalat elkerülve a zarándokok Mondoñedo városába érkeznek, ahol a városka főtere és a lenyűgöző katedrális melletti bárban az ismerős társaság összegyűlik. A várost elhagyva a Monte Picót délről kerülő ösvényen haladnak tovább, ahol a spanyol felföldre vezető meredek kapaszkodás vár rájuk.

Egy autóspihenő-benzinkút komplexumban ingyenes a toalett és a forró vizes zuhanyzó, ami a nagyvonalú nép vendégszeretetét mutatja. Gontán főterén található a municipal albergue, ahol az estét töltik.

Végtelen békesség – 27. nap

A 27 kilométeres út során szelíd lankák között haladnak, Albergue o Xistralban megállva, ami a kultikus szálláshelyek egyike. Martiñán bárjában az omlettes szendvicsek alkarnyi bagettre pakolt friss rántottát jelentenek. Pontevella Martiñán Corbelle négyszáz éves kőhídja ikonikus helyszín, ahol a hippi csecsebecseárus mindenkit szeretettel fogad.

Vilalba városában a hivatalos zarándokszálló mellett található ipari telkek helyett a belváros egyik tanyáján döntenek a szállás mellett. Az Albergue As Pedreiras betelt, így a Castelos Vilalba szállásra kerülnek sor, ahol egyedül ők lakják a negyvennégy ágyas hálótermet. A város főterén a pezsgő hangulatot élvezik.

Rövid futam – 28. nap

Vilalba után Baamondéig tartó 19 kilométeres út áll előttük, ahol a zarándokszállás kertjében sátrat vernek. A délutánt pihenéssel töltik, majd Eva szülinapját ünneplik meg a litván egészségügyi miniszter asszony öccsével és a szomszédos boltból származó borutánpótlással.

Kietlen fennsíkon – 29. nap

A 34 kilométeres út során az elhagyatott San Alberto en San Breixo-templomot és a variszkuszi hegységképződés kőzeteit csodálják meg. A Pena do Can csúcshoz felérve a szélkerekek a nedves ködöt kavarják. Sobredóban a kolostor ősi falai között találnak szállást, ahol a szerzetesek által lakott szárnyak mellett múzeumként is látogatható részeket fedeznek fel.

Az ígéret földje – 30. nap

A Francia út zsúfoltságát és kommersszé válását tapasztalják meg, amikor Arzúa központjában csatlakoznak a népszerű Camino del Franceshez. Itt már a zarándokok előre foglalható szálláshelyeken szállnak meg, és a zarándokszálláson is csak az érkezési sorrend számít.

A Camino bazári változata – 31. nap

A Camino végső szakaszán a zarándokok telematricázott oszlopokkal, önjelölt kegyhelyekkel, csecsebecseárusokkal és szimpatikus megváltókkal találkoznak. O Pedrouzo településén a főút mentén található zarándokszálláson szállnak meg, ahol a következő napra készülnek fel lelkileg.

Katarzis – 32. nap

Santiago de Compostela önkormányzati területének határkövétől a Monte do Gozóra érve a zarándokok először pillantják meg a katedrális tornyait. A városba érve a zarándokhivatalban átveszik a teljesítést igazoló certifikátjukat, majd a katedrálisban megcsodálják a középkori látványt és a Szent Antal ereklyéit őrző fülkét.

A Camino del Norte-t azoknak ajánlják, akik nem feltétlenül keresik a vallási élményeket, mivel a Norte-on kevés templom áll nyitva. Az út túraútvonalnak tekinthető, és nem igényel nagy túratapasztalatot vagy edzettséget. A szállások tekintetében is változatos a kínálat, mindenki megtalálhatja a számára megfelelőt.

Elekes Balázs hegymászó, blogger (kidkalandok.blog.hu)

A Camino-sorozat előző részei:

    1. A legvadregényesebb El Camino: végig a tengerparti hegyi útvonalon
    1. Koponyák, koporsók, bombák: az El Camino del Norte sötét szakasza
    1. Eukaliptuszerdőből az óceánpartra: ahol az El Camino Kantábriába ér
    1. El Camino del Norte: a dühösen fújtató sziklák útján
    1. Asztúria: ahol az El Camino az almabor birodalmába ér
    1. Ahol az El Camino keresztezi a zombiapokalipszis országútját