Balatonaligai lakópark-építkezés: az Alkotmánybíróság szerint nem sérti az Alaptörvényt

Az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki képviselők és az Aligai Fürdőegyesület által benyújtott panaszt, amely a balatonaligai lakópark-építkezés kiemeltté nyilvánítását kifogásolta.

Balatonaligán, amely közigazgatásilag Balatonvilágoshoz tartozik, már évek óta feszült a helyzet egy lakópark-építkezés kapcsán. Korábban egy szállodaépítési terv is felmerült, amit a helyi Fidesz-képviselő sem támogatott, és a kormány végül törölte. A kikötő üzemeltetési engedélyét is megsemmisítette egy bíróság.

A helyi lakosság véleménye megosztott, az önkormányzatban heves viták zajlottak. A kormány 2023 őszén kiemelt beruházássá nyilvánította a területen tervezett ingatlanfejlesztéseket és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket, ami eltérő részletes beépítési szabályokat eredményezett.

Az ellenzéki országgyűlési képviselők szerint a beruházás nem szolgál gazdaságfejlesztési vagy munkahelyteremtési célokat, és nem is lesz átjárható az ingatlan mások számára. Azt is kifogásolták, hogy a védettség alatt álló magasfal átalakítása és a tájképvédelmi, valamint természetvédelmi követelmények lerontása nem indokolható közérdekkel.

Az Aligai Fürdőegyesület is csatlakozott a panaszhoz, állításuk szerint a parti sétány megszűnne, és nem lehetne lejutni a Balaton-partra. Azt is kifogásolták, hogy milliárdos értékű vagyonelemeket juttatnának ingyenesen magántulajdonban álló jogi személyek részére.

Ezzel szemben Lánszki Regő építési államtitkár szerint a közpark besorolású területek mindenki számára elérhetőek maradnak, és a magánútként jelölt utakra is biztosítani kell a behajtást a tulajdonosnak, így Balatonaliga nem válik elzárt területté.

Takács Károly, Balatonvilágos polgármestere, aki 2023 júniusában került újraválasztásra, a panaszok elutasítását kérte, állítva, hogy azok csak egy szűk ingatlantulajdonosi érdekcsoport lobbitevékenységét tükrözik. Szerinte a kormány rendelete a helyi közösség által várt fejlesztést hivatott felgyorsítani.

Az Alkotmánybíróság Hörcherné Marosi Ildikó vezette tanácsa megállapította, hogy a beruházás kiemeltté nyilvánítása megfelelt a jogszabályoknak, mivel legalább 90 millió forint költségigényű és 15 új munkahelyet teremt. Az indítványok nem neveztek meg konkrét, hatályos jogszabályt, amely szerint a védelmi szint csökkenne. A löszfal helyi védelem alatt áll, és bár az építkezés megváltoztathatja annak arculatát, az egészséges környezethez való jogból levezetett visszalépés tilalma nem érvényesül automatikusan minden természeti képződmény változása esetében.

Az Alkotmánybíróság ezekre hivatkozva elutasította a panaszokat.