A Magyar Közlönyben megjelent kormányzati intézkedések
A hétfő esti Magyar Közlöny kiadásában már olvashatók a Kormányinfón bejelentett változások, többek között a bankokra kivetett új adó, a babaváró hitelek határidejének meghosszabbítása, valamint az új szabályozások a háborús propagandát támogató külföldi források visszautalására.
A Magyar Közlöny legutóbbi, mintegy 160 oldalas kiadásában szerepelnek a Kormányinfón bejelentett friss intézkedések. Ezek között található a babaváró hitelre vonatkozó engedmény, amely szerint a kormány 2026. július 1-ig meghosszabbítja a támogatást azoknak a 2019 és 2021 közötti időszakban hitelt felvevő, de még gyermektelen pároknak.
A közlönyben megjelent a védelmi hozzájárulás néven emlegetett új pénzintézeti sarc is, amely a korábbi különadók összegét foglalja magában, továbbá emeli a tranzakciós illeték mértékét, új illetéket vezet be a devizaügyletekre, és árstopot rendel el a számlavezetési és kártyahasználati díjak tekintetében. A bankadó mértéke nem változik, de a kormány nem csökkenti az eredetileg két évre bevezetett extraprofitadót.
A Magyar Bankszövetség (MBSZ) közleményében kifejtette, hogy a bankszektor a háború miatt már így is jelentős terheket visel, és visszautasítja az extraprofitra tett szert tételét. Az MBSZ szerint a sorozatos kormányzati terhek és intézkedések kiszámíthatatlansága jelentősen korlátozza a bankszektor hitelezési képességét, nemzetközi versenyképességét és gazdaságélénkítő szerepét. A szövetség hangsúlyozza, hogy a bankszektor a kormány egyik legfontosabb partnere gazdaságpolitikai szempontból, és a pandémia kezelésétől kezdve a családpolitikán át a KKV finanszírozásában és infrastruktúraépítésben is igazolta elkötelezettségét.
A kormány háborúellenes akciótervének részeként hozott új határozat értelmében kötelezővé válik a politikai pártok és médiatermékek külföldről érkező támogatásainak nyilvánosságra hozatala. Amennyiben bebizonyosodik, hogy ezek a támogatások a háborús propagandát szolgálják, Magyarország köteles lesz visszautalni az összegeket a küldő szervezeteknek. Ennek a folyamatnak a részleteit az igazságügyminiszternek kell kidolgoznia a július 31-i határidőig.
A Magyar Bankszövetség továbbá kritizálta, hogy a hétfő éjszaka megjelentetett intézkedések tovább növelik a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó fintech szolgáltatók versenytorzító szabályozói előnyét. Az eredetileg két évre (2022 és 2023) bevezetett extraprofit adó, bankadó és ATM telepítési előírások ezekre a szolgáltatókra továbbra sem vonatkoznak, míg a szigorodó tranzakciós illeték szabályok a tapasztalatok szerint korlátozottan érvényesíthetők velük szemben.
Gulyás Gergely a hétfői kormányinfón jelentette be, hogy a kormány döntése értelmében „védelmi hozzájárulás” megfizetésére kötelezik a bankszektort, a multikat és az energiacégeket. A bankadót minden olyan banknak meg kell fizetnie, ami nem növelte a teljes állampapír-állományát. Megemelik a bankok által fizetett tranzakciós illeték mértékét és valutaátváltási illetéket vetnek ki. 2024-ben a számlavezetési és kártyahasználati díjra viszont stopot vezetnek be a lakossági kártyákra és számlákra vonatkozán. Az extraprofitadó mértéke változatlan marad idén.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elemzésében arra jutott, hogy a médiában két narratíva van az orosz-ukrán háborúról: egy nyugati háborúpárti és egy orosz állami, valamint a kormány álláspontja, amely békepárti. A hivatal a 444, a Telex, a HVG és az RTL részéről is talált háborúpárti cikkeket.
A július 8-i kormányinfón kiderült: 400 milliárdos bevételt vár a kormány a védelmi hozzájárulásoknak nevezett extra bevételekből. Egyebek mellett ötven százalékkal növelik a bankok által fizetendő tranzakciós illetéket, amit elvileg nem lehet áthárítani az ügyfelekre, mivel díjstopot jelentettek be a lakossági bankszámlákra és bankkártyákra.
A kormányinfó szerint a tranzakciós illeték - amit például az átutalások után kell fizetni az államnak - augusztus elsejétől 0,3 százalékról 0,45 százalékra nő, a legmagasabb összege pedig tízezer forintról húszezer forintra emelkedik. A készpénzfelvételt a korábbi 0,6 helyett 0,9 százalékos tranzakciós illeték terheli a jövőben. (A lakosság számára a készpénzfelvétel havi kétszeri, összesen maximum 150 ezer forintig továbbra is ingyenes marad, de a bankoknak erre a részre is be kell fizetniük az illetéket az államnak.)
A kormány nem csökkenti az energiaszektorra és a multinacionális cégekre kivetett extraprofitadót és a kiskereskedelmi adót, a bankszektorra pedig a tranzakciós illeték emelése mellett egy kiegészítő tranzakciós illetéket is kivetnek októbertől a devizaműveletekre, ami 0,45 százalék lesz.
