Amikor a pokol a felszínre tört Zsanánál

Zsana, egy kis falucska Szeged mellett, 45 évvel ezelőtt lett a legjelentősebb hazai földgázkitörés színhelye, amikor is egy olajkútnál történt a katasztrófa. Az esemény emberéletet nem követelt, de a helyiek és a tűzoltók hősies küzdelmet folytattak a lángok ellen.

A zsana-i gázkitörés 1979. január 25-én éjszaka történt, amikor a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Zsana É-2 jelzésű olajkútjában fúrás közben, körülbelül 1800 méter mélységben betört a gáz. A bányászok azonnal elzárták a kitörésgátlót, de a 200 baros nyomással a felszínre törő gáz egy nyíláson keresztül kiszabadult és meggyulladt, 50-60 méter hosszú lángokat hozva létre.

A katasztrófa a Kádári évek egyik leglátványosabb eseménye volt, amelyet 23 napon át követhettek nyomon az emberek a médiában. A tűzoltók és a bányászok hihetetlen erőfeszítéseket tettek a helyzet megfékezésére, és a munkájukat a Kádári-rendszer is elismerte.

A hatalmas lángokat végül egy MiG vadászgép beindított hajtóművével sikerült elfektetni, ahol égésfékező habot és vízpermetet használtak a tűz megfékezésére. A mentésben résztvevők közül sokan kaptak állami kitüntetéseket, többek között a Munka Érdemrend arany és ezüst fokozatát, valamint a Vörös Csillag Érdemrendet. A katonák közül többen soron kívüli előléptetésben részesültek.

A katasztrófa után Zsana faluja visszatért a mindennapi élethez, de a lakók ma is a legnagyobb magyar gázmező felett élnek, és a kút 1980 végére ismét üzemkész állapotba került. A kitörés során megsérült eszközök egy része a zalaegerszegi Olajipari Múzeumban tekinthető meg.