Minden ötödik középiskolás füvezett már

A kábítószer-ellenes küzdelem világnapján kiadott ENSZ jelentés szerint tíz év alatt 20 százalékkal nőtt a tudatmódosítókat használók aránya a világon. Magyarországon a zéró tolerancia miatt ugyan kedvezőbbek az adatok, de hazánkban is vannak aggasztó folyamatok, például csökken a kipróbálók életkora, ami már 14 évre tehető – ismertette a hazai helyzetet a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója.

Világszerte a marihuána a legszélesebb körben használt kábítószer, amit kapudrogként is emlegetnek. Magyarországon a középiskolások 17 százaléka már kipróbálta, míg a többi szer prevalenciája 5 százalék alatti. Az 18-34 év közöttiek körében a marihuána fogyasztása 10,8 százalék, az ecstasyé 4,7 százalék, az amfetaminé 2,6 százalék, a kokainé 2,3 százalék, a dizájner stimulánsoké 1,9 százalék, míg a cracké 1 százalék. Az idősebb, 18-64 éves korosztályban ezek az értékek legalább 60 százalékkal alacsonyabbak.

„Ha a nemzetközi összehasonlításokat nézzük, Magyarország a zéró tolerancia miatt is az uniós tagállamok második felében van. Ennek ellenére, ahogy szerte a világon, nálunk is emelkedik az illegális szerhasználat" – fogalmazott Téglásy Kristóf. A Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója leginkább aggasztónak azt tartja, hogy az első kipróbálás átlagosan már 14 évre csökkent. Minden ötödik középiskolás fogyasztott már kannabiszt, ami hosszútávú egészségkárosodást is okozhat, mivel az agy 24 éves korig fejlődik.

A szerhasználat társadalmi csoportonként változik, a marihuána főleg a diákok, egyetemisták, fiatal felnőttek körében elterjedt. A dizájner drogok, mint a kristály és a biofű, leginkább a hátrányos helyzetű közösségekben terjednek el, mivel akár 500 forintos adagáron hozzájuthatnak.

Az elitrétegben is felívelőben van a kábítószer fogyasztás, a menedzserdrognak titulált kokain beáramlása is a lefoglalási arányok szerint nagy mennyiségnövekedést mutat a nyugat-európai kikötőkben, ahonnan könnyen eljut hozzánk is. Téglásy Kristóf úgy látja, a migrációs folyamatokat használják ki a bűnözői csoportok a drogkereskedelemre, már Svédországban is megnőtt az ehhez köthető bűncselekmények száma.

Az úgynevezett partidrogok használata ugyan csökkent a koronavírus-járvány időszakában, de a szer fekete-kereskedelme új erőre kapott, főleg a fesztiválszezon idején nő meg az ezzel kapcsolatos esetek száma.

A 2015-ben közvetlenül a drogfogyasztással összefüggően 25 haláleset volt Magyarországon, a szakember szerint ma már ennek többszöröséről van szó, főleg ha a közvetett okokat – szívroham, közúti baleset – hozzá vesszük. A kábítószer használók száma a KSH adatai szerint 80-100 ezer ember volt a kétezres években, bár nehezen mérhető csoportról van szó, de ha a hazánkra is érvényes világszintű tendenciákat vesszük alapul, mára 20 százalékkal emelkedhetett számuk, a rehabilitációs kezelés alá vettek hazai számának alakulása is ezt támasztja alá.

Téglásy Kristóf szerint a legfontosabb dolog, amit ez ellen lehet tenni, hogy idejében – a kipróbálók életkorából következtetve – már a hetedik osztályosokat, sőt a gyerekekkel foglalkozókat is, a szülőket, pedagógusokat, védőnőket tájékoztatják a kábítószerek hatásairól, és a szerfogyasztás káros következményeiről.

Az orvosi használatra vonatkozó legalizációs törekvésekről megjegyezte, a THC-nál olcsóbb és hatékonyabb klinikailag tesztelt fájdalomcsillapítók is rendelkezésre állnak. Németországban, Hollandiában és Kanadában eltérő legalizációs szabályozások vannak érvényben, amelyek különböző társadalmi és egészségügyi következményekkel járnak.