A szovjet csapás, amelyet sohasem hevert ki Amerika

Hetven éve helyezték üzembe a világ első atomerőművét, ami hatalmas ünnep Oroszországban, és egy olyan eseményre emlékeznek, amelyen a szovjetek/oroszok megelőzték, sőt legyőzték az örök vetélytárs Egyesült Államokat.

Obnyinszk városában hetven évvel ezelőtt helyezték üzembe a világ első atomerőművét, ami 5 megawatt (MW) teljesítményű volt, és bár ez már akkor is kis teljesítménynek számított, az esemény korszakos jelentőségű volt az atomenergia békés célú felhasználásának kezdeteként. Az évforduló alkalmából Obnyinszkban nemzetközi szakmai ifjúsági fórumot rendeztek, amelyen több mint 500 fiatal vett részt száz ország képviseletében, és a rendezvényre videóüzenetet küldött Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója, valamint Sama Bilbao y León, a Nukleáris Világszövetség (WNA) főigazgatója.

Az atomerőmű építéséről 1949-ben született szovjet kormányhatározat, és a projekt tudományos vezetője Igor Kurcsatov akadémikus, a szovjet atombomba atyja volt, főkonstruktőre pedig Nyikolaj Dollezsal. Az AM–1-es reaktor, amelynek neve az orosz „Békés Atom” szóösszetételből származik, 3,5 év alatt épült fel, és a reaktor beindítása után már másnap rákapcsolták a Szovjetunió elektromos hálózatára. Az erőmű 2002-ben állították le 48 év balesetmentes üzem után.

Igor Kurcsatov 1942-ben, hasonlóan Robert Oppenheimerhez, maga köré gyűjtötte a legkiválóbb koponyákat az atombomba kifejlesztésére, és a projektet Sztálin Lavrentyij Berijára bízta. Az első szovjet atombomba, az RDSZ–1, 1949. augusztus 29-én robbant fel a szemipalatyinszki kísérleti telepen. Ezután sorra jöttek az egyre nagyobb pusztító erejű töltetek, és elkészült a szovjet hidrogénbomba, majd a Cár-bomba is.

Kurcsatov akadémikus már 1947-ben javasolta az atomenergia felhasználásának lehetőségét erőművek, hajók és repülőgépek üzemeltetésére is. Az első atomerőmű tervét 1950-ben terjesztették elő, és a kormányhatározat nyomán Obnyinszk városában kezdődött meg az építkezés. Az erőmű egy 30 MW hőteljesítményű atomerőmű volt, amely egy 5 MW-os villamos teljesítményű turbina-generátor gépegységet hajtott meg.

Az atomenergia felhasználása a közlekedésben is fontos kutatási terület volt, így a Ford például atomautó koncepciókat tervezett, de ezek makettnél nem jutottak tovább. Ezzel szemben a Szovjetunióban elkészült egy mobil lánctalpas atomerőmű, a TESZ-3-as, amely 1965-ig kísérleti üzemben működött, de a projektet később leállították. A mobil atomerőmű koncepciója azonban megvalósult, hiszen 2022 óta Pevekben, az Északi-sarkkörön túl működik az úszó atomerőmű.

: (Forrás: article-1)