Módosított menekültügyi rendelet Magyarországon
A magyar kormány módosította az ukrajnai menekülteket érintő kormányrendeletet, amelynek értelmében csak bizonyos ukrajnai régiókból érkezők kaphatnak állami segítséget, és a Máltai Szeretetszolgálat kivételével kizárták a segítőszervezeteket az ellátási rendszerből.
A kormányrendelet új fogalmat vezet be, a "háborús területet", amely az Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeit jelenti. Ennek következtében a kárpátaljai menekültek kiesnek a magyar állami menekültrendszerből. A háborús övezeteket tartalmazó lista havonta frissül, amit Pál Norbert kormánybiztos állít össze Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Szijjártó Péter külügyminiszter közreműködésével, és Navracsics Tibor közigazgatási miniszter küldi meg a hatóságoknak és teszi közzé a minisztérium oldalán.
A Telex által megismert első lista 13 ukrán megyét tartalmaz, amelyek között vannak olyan területek is, amelyeket az orosz offenzíva érinthet, de hiányoznak belőle olyan régiók, amelyek távolabb vannak a frontvonaltól, mégis rendszeresen ki vannak téve orosz tüzérségi fenyegetésnek.
A rendelet augusztus 21-én lép életbe, és a Máltai Szeretetszolgálatot bízza meg a menekültellátás megszervezésével. A Migration Aid vezetője, Siewert András szerint a Máltai Szeretetszolgálatnak új szerződéseket kell majd kötnie, mivel nem rendelkeznek elegendő szabad kapacitással az eddigi szálláshelyekről kikerülő, de ellátásra jogosult menekültek elszállásolására.
A menekültek állami segítségben részesülése nem változik: továbbra is egyszer vehetik igénybe a rendszert maximum egy hónapra, kivéve az időseket, kiskorúakat, fogyatékossággal élőket és várandósokat, akik addig maradhatnak a rendszerben, amíg lakóhelyük háború sújtotta területen található.
Áprilisban a kormány adatokat kért a menekültek utolsó bejelentett ukrán lakcíméről, ami zavart okozott, mivel sokan belső menekültek voltak, és így hivatalosan más régióból érkeztek. Siewert András szerint ez a lépés a kárpátaljai lakosság kizárását sejtette, akik jellemzően közösségi szállásokon élnek, és a rendelettel esélytelenné válik a Magyarországon maradásuk.
A Helsinki Bizottság szerint a kormány áprilisban még tagadta a szigorítást, majd egyeztetés nélkül hozott rendeletet, amely csak hat napot ad azoknak, akik eddig állami támogatott szálláson voltak, de már nem jogosultak rá. A kárpátaljai családok, akik kettős állampolgárságú férfiak elhagyhatták Ukrajnát, most Magyarországon nem kapnak támogatást, és ha hazamennek, besorozzák őket.
Siewert szerint az új rendelettel a Magyarországon élő menekültek nagyjából 75%-a eshet ki a támogatottsági körből. A Máltai Szeretetszolgálatra vonatkozó részről pedig úgy tűnik, sokakat váratlanul ért a döntés.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint az új rendelet költségcsökkentési célzattal jött létre, és tarthatatlan, mivel szembemegy az uniós jogszabállyal és diszkriminatív. A 2015-ös menekültválság óta a kormány módszeresen építette le a hazai menekültrendszert, ami a háború kitörésekor is problémát jelentett, mivel nem volt megfelelő infrastruktúra és szakember a menekültek ellátására.
A menekültek nagy része a civilek segítségével jutott szálláshoz, és az állam nem nyújtott jelentős segítséget. A BOK-csarnokot is kivéreztették egy idő után, és a menekültek hosszú távú elhelyezésére sem készült fel az állam. A menedékes kérelem elbírálását is módosították, csak az elismert menedékesek kaphattak támogatást, ami a kérelem elbírálási ideje alatt kizárta a rászorulókat.
A Migration Aid Madridi úti szállása például pénzszűkében volt, és a civilek mentették meg. A rendelet hatásairól és az érintettek számáról nincs pontos információ, és a minisztériumoktól sem érkezett válasz a felmerülő kérdésekre. A változás pontosan hány embert fog érinteni, illetve hogy jelenleg mennyien tartózkodnak a magyarországi menekültszállókon, azt nem tudni, mert a kormány eddig csak a szállásadók számáról adott ki pontos információkat.
A rendelet emellett a menekülteket segítő önkormányzatokat és civil szervezeteket is nehéz helyzetbe hozza: eddig ugyanis 5000 forintos fejpénzt kaptak a menekültek és elszállásoltatására és étkeztetésére, ezentúl azonban ez sem fog járni azok után, akik nem közvetlenül a háborús övezetből érkeznek.
A Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa, Szekeres Zsolt szerint az új szabályozás nemcsak az Európai Unió jogszabályaival, de az Alaptörvénnyel is ellentétes. Az emberi jogi szervezet szerint vissza kell vonni az új szabályozást.
Oroszország 2022. február 24-én indított támadást Ukrajna ellen, az azóta eltelt időszakban több, mint 1,3 millió ukrán menekült érkezett Magyarországra. A nagy részük továbbutazott, de még így is több ezren lehetnek az országban.
Borítóképünkön ukrán menekültek láthatók 2022 februárjában Budapesten.
