A dinoszauruszok kihalása és a borfogyasztás kapcsolata
Egy friss kutatás eredményei szerint a dinoszauruszok kihalása után bekövetkezett ökológiai változások játszhattak fontos szerepet a szőlőfajok elterjedésében, ami a mai borászat megszületéséhez vezetett.
Amikor a több millió éve bekövetkezett nagy kihalásról beszélünk, gyakran a dinoszauruszok eltűnése kerül előtérbe, azonban a növényvilágra gyakorolt hatások is jelentősek voltak. A Nature Plants tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a szőlőfajok elterjedését a nagy kihalási esemény segíthette elő. A kutatók megkövesedett szőlőmagokat találtak Kolumbiában, Peruban és Panamában, amelyek 19 és 60 millió évesek, így ezek a legrégebbi ismert szőlőmagok a Föld nyugati féltekéjén.
A szőlőfélék családjába tartozó legrégebbi ismert magokat Indiában találták meg, amelyek 66 millió évesek, és ez az időszak egybeesik a Chicxulub-aszteroida becsapódásával, amelyet sok kutató a dinoszauruszok kihalásának okaként azonosít.
Fabiany Herrera, a chicagói Field Museum munkatársa és a tanulmány egyik szerzője szerint a kihalási eseménynek óriási hatása volt a növényekre is, hiszen az elpusztult erdők újranőttek, de megváltozott bennük a növények összetétele.
A Dél-Amerikában talált szőlőmagok néhány millió évvel fiatalabbak, mint az Indiában talált legrégebbi leletek, ami Herrera szerint alátámasztja, hogy a szőlőfajok elterjedését a 66 millió éve történt kihalási esemény segíthette elő.
Mónica Carvalho, a tanulmány egyik társszerzője elmagyarázta, hogy a nagytestű állatok, mint például a dinoszauruszok, jelentősen megváltoztathatták az őket körülvevő ökoszisztémát. A dinoszauruszok a területeket járva fákat dönthettek ki, ezáltal az erdők nyitottabbak maradhattak. A kihalás után keletkező sűrűbb erdőkben az indás növények, így a szőlőfajok is, könnyebben felkapaszkodhattak a fák lombkoronájára, ami lehetővé tette számukra, hogy sokkal több területen terjedjenek el a Földön.
: IFL Science
