A magyar gazdaságpolitika új irányai és az ESG bevezetésének lehetőségei
A magyar kormányzat öt további fejlesztendő ágazatot jelölt meg a feldolgozóipar mellett, és a stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár szerint van lehetőség a változtatásra. Magyarország GDP-je és foglalkoztatottsága elmarad Csehország mögött, de az ESG bevezetésével új lehetőségek nyílhatnak meg.
Az élőmunka-igényes ágazatoktól a tudás- és technológiai intenzív ágazatok felé kell fordulnunk, véli a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, Csepeti Ádám. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány ESG Konferenciáján beszélgettünk vele a magyar gazdaság versenyképességéről és az új irányokról.
Az ESG, amelyet sokan kritizálnak, a magyar kormány szerint lehetőséget jelent. Csepeti szerint az ESG-keretrendszer mögött egy egységes európai politikai akarat és üzleti kényszerítő erő áll, amelyek előmozdítják a vállalatok elkötelezettségét a természeti és társadalmi környezet iránt.
Az ESG hazai implementációjában a magyar sajátosságokat is figyelembe kell venni. A társadalmi és vállalatirányítási pillérekben a helyi közösségek támogatása, a családok támogatása, és a hátrányos helyzetű közösségek felkarolása lesznek kiemelt szempontok.
A magyar kormányzat a következő években milliárdos programokkal készül a vállalkozások ESG-kompatibilitásának előmozdítására. A nemzetközi multinacionális vállalatok magyarországi beszállítói számíthatnak az ESG-kötelezettségre, és az állam segítséget nyújt majd a vállalkozásoknak ezen a területen.
A magyar gazdaság szerkezetében a feldolgozóipar jelentős részesedéssel bír, de a kormányzat szerint szükséges a gazdaság szerkezetének diverzifikálása. Az autóipar mellett az élelmiszeripar, az egészség- és gyógyszeripar, az innovatív alapanyaggyártás, az IT, valamint a kreatív ipar kiemelten fejlesztendő ágazatokká váltak.
Csepeti Ádám szerint nem késő a változtatásra, és a magyar gazdaságpolitika fordulatára. Európában sok ország hasonló helyzetben van, és a magyar gazdaság növekedési pályára állításával foglalkozhatunk idén.
Az EU soros elnökségére készülve a magyar kormányzat a versenyképességi tervvel szeretné az európai versenyképességet gátló tényezőkre ráirányítani a figyelmet. A munkaerőpiac kérdése és a demográfiai helyzet mellett a digitalizáció, az automatizáció és a robotizáció terén is előrelépéseket kell tenni.
A magyar gazdaságpolitika nem hibázott, csak más volt a környezet. A gazdaságfejlesztési politika a foglalkoztatottság növelésére és a munkanélküliségi ráta csökkentésére összpontosított, de most a tudás-intenzív gazdasági pályára való átállás a cél.
A magyar felsőoktatásnak kiemelt szerepe van az innovációs ökoszisztéma erősítésében, és a kormányzat támogatja a felsőoktatási intézményeket. A munkaerő fejlesztése és a nyelvtudás terén is felzárkózás szükséges.
Az ESG bevezetésével nem a politikai vezetéstől kerül át az irányítás a vállalatok kezébe, hanem a tagállamok együttműködésében van erő a társadalmi és környezeti ügyek megoldásában.
