A levegőszennyezés és az egészségmagatartás hatása a férfiak szexuális életére

A levegőszennyezés komoly hatással lehet a férfiak szexuális életére, különösen az erősen szennyezett városokban élők körében. Kínai kutatók által végzett tanulmány szerint a magas szennyezettségű környezetben élő férfiaknál nagyobb a kockázata az erekciós problémák és a korai magömlés kialakulásának.

A kutatás során több mint 5000 férfi egészségi állapotát és szexuális funkcióit vizsgálták, miközben a lakóhelyük közelében lévő hat különböző szennyező anyag átlagos szintjét is felmérték. Ezek a szennyező anyagok összefüggésbe hozhatók olyan súlyos egészségügyi problémákkal, mint a szívbetegség és a demencia. A kutatás során kiderült, hogy a magas NO2-szintnek kitett férfiaknál volt a legrosszabb az erekciós funkció. A kutatók szerint a szennyező anyagok gyulladásos választ válthatnak ki, amely összehúzza az ereket, és ez hátráltathatja a férfiak szexuális életét. Különösen a normál BMI-vel rendelkező, extrovertált férfiak, valamint a dohányzók és alkoholfogyasztók voltak érintettek. A normál testsúlyú férfiak esetében feltételezhető, hogy több időt töltenek a szabadban, így nagyobb mértékben vannak kitéve a légszennyezésnek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már régóta hívja fel a figyelmet a légszennyezés veszélyeire, és arra szólítja fel az országokat, hogy tegyenek lépéseket a szennyezés csökkentése érdekében. A WHO szerint a légszennyezés évente 7 millió ember halálát okozza világszerte.

Magyarországon a helyzet a levegő minőségét tekintve jobb az Európai Unió által meghatározott éves egészségügyi határértéknél, de még mindig magasabb a WHO által ajánlott értéknél. A Qubit által 2022-ben közzétett adatok szerint a finomszemcsés szálló por (PM 2,5) átlagos mértéke 12,8 μg/m3, ami közel 10 hónappal rövidítheti meg a várható élettartamot Magyarországon. Európában átlagosan 11,2 μg/m3 PM2,5-koncentrációt mértek 2020-ban, és ha az európai országok betartanák a WHO ajánlását, akkor átlagosan 7,3 hónappal növelhetnék meg a várható élettartamot.

Az egészségmagatartás terén azonban aggasztó tendenciák figyelhetők meg a magyar tinédzserek körében. Az ELTE PPK kutatói által végzett felmérés szerint egyre többen hagyják ki a reggelit, a szabadidejüket nagyrészt képernyő előtt töltik, és nő a túlsúlyos serdülők aránya. Az alkohol- és cigarettafogyasztók száma is emelkedik, ami különösen aggasztó, tekintve, hogy a serdülőkorban kialakult viselkedésmódok felnőttkorban is folytatódhatnak.

Az egészségüket veszélyeztető magatartási formák közül kiemelkedik a dohányzás és alkoholfogyasztás növekvő aránya. Körülbelül minden hatodik diák legalább hetente rágyújt, és a középiskolás diákok 45 százalékának volt már szexuális kapcsolata, ami további kockázatokat jelenthet az egészségükre nézve.

Az iskolai stressz és a pszichoszomatikus tünetek gyakorisága is növekszik a diákok körében, ami hozzájárulhat a mentális egészség romlásához és az egészségügyi panaszok kialakulásához. Az iskolai bántalmazás és az online zaklatás is jelentős probléma, ami negatívan befolyásolhatja a fiatalok életminőségét és jövőbeli egészségmagatartását.

Nemzetközi viszonylatban a magyar fiatalok a táplálkozási szokások és a túlsúlyosság, a dohányzás és alkoholfogyasztás, az online bántalmazás, a saját egészség értékelése és bizonyos pszichoszomatikus tünetek tekintetében kedvezőtlenebb képet mutatnak az átlagnál. Társas kapcsolataik értékelésében azonban a nemzetközi átlagnál inkább kedvezőbben nyilatkoztak a felmérésben részt vevő magyar fiatalok.