A Momentum válsága: elveszített bázis és új iránykeresés
A Momentum Mozgalom számára a 2024-es választások nem hozták meg a várt sikert, jelentős visszaesést szenvedve az elmúlt évekhez képest. A 2019-es európai parlamenti választásokon még 9,93 százalékkal két mandátumot szerző párt, most csupán 3,70 százalékot ért el, így mandátum nélkül maradt. A fővárosi eredmények különösen csalódást keltőek a számukra, hiszen Budapesten nem sikerült bejutniuk a Fővárosi Közgyűlésbe.
A Momentum a választások előtt jelentős megújuláson ment keresztül, Donáth Anna visszatérése az elnöki posztra és az új elnökség kinevezése a párt új irányvonalának meghatározását célozta. A megújulás szükségességét a párt tagjai is érezték, azonban a kampány során elveszítették a lendületet, és a választói igények változása miatt nehézségekbe ütköztek. A 2022-es ellenzéki összefogás után a párt nehéz helyzetbe került, hiszen a korábban kritikus hangvételű politikájukat nehezebben tudták hitelesen képviselni. Donáth Anna a Demokratikus Koalícióval szembeni kritikus hangvételét is nyilvánosan kifejtette, amely a párt identitásának meghatározásában játszott szerepet.
A választási stratégia tekintetében a Momentum önállóan indult az európai parlamenti választáson, de a fővárosi listát illetően megoszlottak a vélemények. A Párbeszéddel való közös lista lehetősége nem valósult meg, ami utólagosan néhányak szerint előnyös lett volna a párt számára. Donáth Anna vezetésével a fővárosi lista nem tudott kellő mondanivalót közvetíteni a választók felé, és a kampányüzenetek is bonyolultnak bizonyultak.
A főpolgármester-jelölt támogatása kapcsán is megosztottság volt a pártban. A Momentum hivatalosan Karácsony Gergelyt támogatta, de a párt tagjai között vita alakult ki Vitézy Dávid támogatásáról. Donáth Anna nyilatkozataiban nem tett egyértelmű különbséget a két jelölt között, ami a választók körében is zavart okozhatott.
A liberális politika képviselete és az uniós pénzekkel kapcsolatos álláspont is meghatározó része volt a kampánynak. Donáth Anna hangsúlyozta a szabadság iránti elkötelezettséget és a liberális demokrácia fontosságát, de a párt korábban nem vállalta fel egyértelműen ezt az identitást. Az uniós pénzekkel kapcsolatos üzenetek is túl bonyolultnak bizonyultak a választók számára.
Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője jelentős hatással volt az ellenzéki politizálásra, és a Momentum számára különösen nehéz helyzetet teremtett. A párt eleinte nem támadta Magyart, de a NOlimpia-kampánnyal kapcsolatos kijelentései után a Momentumnak határozottan állást kellett foglalnia.
A választások után Donáth Anna és az elnökség lemondott, és a párt előtt álló két évben új vezetőt és irányvonalat kell meghatározniuk. A jövőbeni stratégia és a párt helyzete a 2026-os országgyűlési választásokra való felkészülés során döntő lesz. Donáth Anna, a Momentum távozó vezetője, a közösségi médiában kis mértékben növelte követőtáborát, ami arra utalhat, hogy a pártvezető személyes népszerűsége nem csökkent jelentősen a választási eredmények ellenére.
A politikai élet más szereplői között is történtek változások, például a Jobbiknál Gyöngyösi Márton leköszönő elnök helyét Adorján Béla vette át. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke, Kovács Gergely, a XII. kerület újonnan megválasztott polgármestere lett, és Facebook-követőtábora jelentős növekedést mutatott. A Tisza Párt, amely a második legerősebb pártként vált politikai tényezővé Magyarországon, Szabó Attila vezetésével továbbra is jelentős befolyással bír az ellenzéki politizálásra, bár a párt elnökéhez köthetően egyetlen közösségi oldalt sem találtunk.
A közösségi médiában Orbán Viktor továbbra is domináns szereplő, különösen az X-en, ahol már 330 ezernél is több követője van, és a nemzetközi politikai üzeneteinek átadására használja ezt a felületet. Az Instagramon és a TikTokon is növekedést mutatnak a politikusok követői számai, ami azt jelzi, hogy a közösségi média egyre fontosabb szerepet tölt be a politikai kommunikációban.
