Honvédek jogállása: Párttagság és szervezeti csatlakozás szigorú szabályai

Megjelent egy friss kormányrendelet a Magyar Közlönyben, amely részletesen szabályozza a honvédek jogállását, beleértve a szolgálati rendfokozatokat, az erkölcsi elvárásokat és az alapjogok korlátozását.

A kormányrendelet kiterjed a hivatásos és szerződéses állomány tagjaira, valamint a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékosokra. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a honvédségi feladatok ellátása során a katonai szolgálat elfogadja egyes alapjogok korlátozását, a testi épség kockáztatását és akár az élet feláldozását is. A honvédek alapértékei között a hazaszeretet és a bajtársiasság kiemelt jelentőséggel bír, és ezek mentén a honvédeknek a szolgálati időn kívül is meg kell felelniük a katonai szolgálattal kapcsolatos erkölcsi elvárásoknak.

A honvédségi elöljárók esetében a rendelet előírja a megkülönböztetésmentes és semleges magatartást, és tiltja az erkölcsi normákat sértő kapcsolatok létesítését az alárendeltjeikkel. A rendfokozatok tekintetében a rendelet kimondja, hogy a honvédek csak olyan beosztásban teljesíthetnek szolgálatot, amely megegyezik a viselt rendfokozatukkal, kivéve ha fegyelemsértést követnek el.

A honvédek alapjogainak korlátozása részeként nem lehetnek párttagok, nem folytathatnak politikai tevékenységet, és a szolgálati idejük megkezdése előtt párttaggá vált honvédeknek szüneteltetniük kell párttagságukat. Ezen felül bizonyos esetekben a honvédek internetes jelenlétét is korlátozhatják.

A honvédek nem csatlakozhatnak olyan szervezetekhez, amelyek tevékenysége ellentétes a Honvédség feladataival. A szolgálati viszonyhoz nem kapcsolódó szervezettel fennálló vagy újonnan létesülő tagsági viszonyt haladéktalanul írásban kell bejelenteni, és az elöljáró megtilthatja a tagságot, ha az összeegyeztethetetlen a katonai szolgálattal vagy veszélyezteti a szolgálat érdekeit.

Korábban a Semjén Zsolt által benyújtott Alaptörvény-módosító javaslat szerint a Magyar Honvédség tagjai nem alakíthatnak szakszervezetet, amivel a LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége sem értett egyet. Közös közleményükben kifejtették, hogy nemzetközi példát nem lehet találni arra, hogy alaptörvényben tiltanák a katonák egyesülési jogát és a szakszervezet működését, és hogy az ilyen szabályozás ellentétes a Magyarország által ratifikált nemzetközi egyezményekkel. A törvényi változások következtében a Honvédszakszervezet (HOSZ) nevet és vezetőséget is váltott.