Reformpárti vagy konzervatív lesz-e a perzsa állam következő elnöke?

Az Iráni Iszlám Köztársaságban az előrehozott elnökválasztást tartják Ebrahim Raiszi elnök május 19-i helikopter-baleset következtében bekövetkezett halála után. Az iráni alkotmány értelmében az új választásokat 50 napon belül meg kell tartani, és az elnöki feladatokat az új elnök beiktatásáig az első számú alelnök látja el.

Az Őrök Tanácsa, amely a jelöltek regisztrációját felügyeli, több jelöltet is diszkvalifikált, és végül csak hat jelöltet – öt konzervatívot és egy reformert – engedélyezett a választásokon való részvételre. Az eredetileg 80 jelölt közül négyen maradtak versenyben, miután két jelölt visszalépett. A jelöltek között Mohamed Baker Kalibaf, Teherán korábbi polgármestere, aki már háromszor indult az elnökválasztáson, Szaid Dzsalili ultrakonzervatív, egykori nukleáris tárgyaló, Musztafa Purmohammadi volt belügyminiszter, illetve a mérsékeltként emlegetett Maszúd Peszeskján volt egészségügyi miniszter számítanak a legesélyesebbnek.

A választási részvételre vonatkozóan eltérő adatokat közöltek a kutatóintézetek. A GAMAA szerint a megkérdezettek 22,4 százaléka ígérte biztosra a részvételét, míg a Majles Research Center szerint ez az arány 45,5 százalék. Összesen mintegy 61 millió választópolgár járulhat az urnákhoz. Az iráni politikai vezetés a magas választási részvétel fontosságára hívja fel a figyelmet, tekintettel a politikai berendezkedés népi legitimitására.

A kampány során a gazdasági helyzet, a határbiztonság és a migráció kérdései kerültek előtérbe. Mohamed Baker Kalibaf például ígéretet tett Irán keleti határának lezárására. A palesztinok ügye nem volt központi téma a kampányban.

Az új elnök személye nem várhatóan hoz jelentős politikai irányváltást, mivel a legfontosabb döntésekben Szajed Ali Hamenei legfőbb vallási és politikai vezetőnek van döntő szava. Az elnök feladata a politikai irányvonal követése, és hivatalba lépését a konzervatív többségű parlamentnek is jóvá kell hagynia.

A választások előtti kampányt éles viták és botrányok jellemzik, amelyek között kiemelkedik a "Baby shower-gate", amikor kiderült, hogy Galibaf felesége luxus babaváró bulit rendezett Törökországban. A választási rendszer demokratikusságát több biztosíték is korlátozza, például csak az iszlám síita irányzatához tartozó polgárok jelöltethetik magukat.

A közvélemény-kutatások alapján – hacsak adminisztratív eszközökkel nem nyúlnak bele az eredményekbe – Pezeskian első fordulós győzelmét szinte biztosra lehet venni a három konzervatív jelölt közti szavazatmegoszlás miatt. A lojalista politikusok közül Dzsalili tűnik a legnépszerűbbnek, így ő lehet Pezeskian második fordulós ellenfele.

Azonban akármi is lesz a végső kimenetel, sem Irán belső viszonyait, sem pedig az iráni stratégiai prioritásokat tekintve nem várható radikális változás. Valószínűleg megmarad az a politika, hogy a nyugati szankciók hatásait az orosz- és kínai kapcsolatok erősítésével próbálják ellensúlyozni.