Újra és újra padlót fognak, a kórházakat beszippantotta az adósságspirál

Tavaly novemberben rekordméretű 130 milliárd forintos adósságnál jártak a kórházak, az év végéig ebből 90 milliárd forintot rendezett az állam, a többi pedig az új évre tolódott a növekvő kamatterhekkel, és a havonta felhalmozott átlag 12–13 milliárdos tartozásokkal.

A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint az egyetemi, az egyházi és az állami egészségügyi intézmények össztartozása március végére már a 116 milliárd forintot is meghaladta. A kormány tavasszal döntött 63 milliárd forint térítéséről, júniusban pedig további 41 milliárd forint konszolidációról döntött, az erről szóló rendelet a Magyar Közlönyben is megjelent. Kiss Zsolt NEAK-főigazgató a június közepén tartott IME konferencián úgy becsülte, hogy a hónap végére a kórházi adósságok az újabb állami térítés után is 50 milliárdnál fognak tartani. Mint fogalmazott, „a lehető legdrágább módszer a konszolidáció, a keletkezet költségek utólagos kifizetésével a kamatterhek is nőnek.”

Ivády Vilmos, egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának mesteroktatója előadásában a magyar kórházak újratermelődő adósságkezelését úgy értékelte, hogy ebben nagyjából egyhelyben topogunk. „Az irányító kórházaknál 2023-ban az adósságnövekedés trendje nem lassult, sőt emelkedett” – mutatott rá, hozzátéve, hogy bár 2022-ben az átlagfinanszírozással sikerült kiegyenlíteni a tartozást, az idei évet már 63 milliárd forintos mínusszal kezdték az intézmények. A 2024-es évet illetően elmondta, hogy bár az infrastruktúrát működtető KEF-hatás várhatóan 50 milliárddal mérsékli a tartozásokat, idén új rekord születhet a kórházi adósságokban. „Ha a becslések szerint halad a rendszer, akkor nagyságrendileg 184 milliárd forintról kell még gondoskodni, az OKFŐ által bekért kórházi becslések is ezt támasztják alá” – emelte ki Ivády Vilmos.

A szakközgazdász elemzésében kiemelte, hogy a rendszer nagyjából 100 milliárd forintos alulfinanszírozással működik. Egyes intézmények az átlagköltség alatt, mások afölött működnek. A kórházaknál az üzemgazdaságosság és a szakmaszerkezet is befolyásolja a kiadásokat és azok térítését. Ivády Vilmos megemlítette, hogy a szolgáltatott adatokból úgy tűnik, sok helyen könyvelési problémák vannak, a menedzsmenthatás nem elhanyagolható tényező, ahogy az sem, hogy az intézmény javuló vagy romló trend után került vezetése alá.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint az utólagos adósságrendezés folyamatosan pályán tartja a kórházakat. „A nagykereskedők ilyen helyzetben nem szeretnek szállítani, alig jutunk gyógyszerhez, sokan előrefizetést kérnek” – említette. Sinkó Eszter, a Magyar Egészséggazdasági Menedzsment Társaság (MEMT) elnökhelyettese elmondta, hogy 2010 óta a kórházi adósságok növekedésének üteme megduplázódott, miközben az állam az egészségügyre mindössze a GDP 4,4 százalékát költi, ami jelentősen elmarad az uniós 7,7 százalékos átlagtól.

Ivády Vilmos arra is kitért, hogy adósságmenedzsment program került megtárgyalásra, amelyben tizenöt kiemelt adós kórház kezelésére külön figyelmet, eszközt fordítanak. Bidló Judit egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár is azon az állásponton volt, hogy a kórházigazgatók felelősségét újra kell gondolni. Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke szerint inkább iránymutatást kellene adni a menedzsment számára, mintsem negatív értékelést.

Velkey György szerint az adósságállomány meghatározza az ellátás minőségét, „amire nincsnek jó diagnosztikáink, a visszajelzések alapján a minőségi mutatók gyengék”. Ivády Vilmos szerint a jelenlegi rendszerben borítékolható az elszálló adóságállomány, ugyanis az átlagfinanszírozás korábbi időszakhoz viszonyított, az inflációt és egyéb kedvezőtlen gazdasági körülményeket nem veszi figyelembe, ami nagyjából 100-120 milliárd forintos különbséget jelent. Sinkó Eszter az elhangzottakat összegezve rámutatott: a tervezett állami konszolidáció és a szakemberek által említett szükséges források között 100–200 milliárd forint eltérés van.