Amit ma tudunk, holnap már nem lesz elég: így alakul át a munka világa

A munkavégzés világa jelentős átalakuláson megy keresztül a technológia exponenciális fejlődése miatt, ami gyors alkalmazkodást követel meg a munkáltatóktól és munkavállalóktól egyaránt. A változásokat a technológia új vívmányai, a társadalmi–demográfiai kihívások határozzák meg, amelyek új munkahelyek létrejöttét és mások eltűnését, valamint különféle készségek előtérbe kerülését eredményezhetik.

A fejlett gazdaságokban a népesség idősödése egy általános probléma, amely a munkaerőpiaci folyamatokra is kihat. Az ENSZ előrejelzése szerint a 65 éves vagy annál idősebb emberek száma a következő közel 30 évben több mint kétszeresére nőhet, ami csökkenő munkaerőállományt és erősödő munkaerőhiányt eredményezhet. Emiatt a figyelem a fiatalok, az idősebb korosztály, a kisgyermekes szülők és a fogyatékkal élők foglalkoztatására irányulhat, miközben az automatizáció és a digitalizáció is megoldást nyújthat a munkaerőhiányra.

A technológiai fejlődés a munkahelyek átalakulását hozza magával, de nem feltétlenül a csökkenését. Az IMF szerint az üzleti feladatok 34 százalékát már gépek végzik, és a vállalatok több mint 75 százaléka tervezi a mesterséges intelligencia, a big data és a felhőalapú számítástechnika alkalmazását a következő öt évben. A technológiai vívmányok a munkahelyekre gyakorolt hatása nettó pozitív lehet, és új munkakörök jöhetnek létre, miközben mások eltűnhetnek.

Az IMF szerint a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás specialistái, a fenntarthatósági szakemberek, az üzleti intelligencia elemzők és az információbiztonsági elemzők munkaköre bővülhet leginkább. Ezzel szemben az adminisztratív munkakörökben, valamint a hagyományos biztonsági és gyári munkakörökben várhatóak a legnagyobb veszteségek. A McKinsey előrejelzése szerint a technológiai, tudományos és mérnöki területeken, valamint az üzleti és jogi szakemberek iránt továbbra is nő a kereslet.

A jövő munkahelyén az elvárt készségek is változnak, a vállalatoknál a kognitív készségek és összetett problémamegoldás jelentősége növekszik. Az IMF riportja szerint a legfontosabb dolgozói készségek az analitikus és kreatív gondolkodás, a rugalmasság, a motiváció és önismeret, valamint a kíváncsiság és élethosszig tartó tanulás. A képzések és átképzések fontossága is nő, mivel a munkavállalók készségei elavulhatnak, és a vállalatok kétharmada számít arra, hogy a készségfejlesztés megtérül.

A tehetségekért folyó globális versenyben a tehetséghiány a gyors technológiai fejlődéshez és a társadalmak idősödéséhez köthető. A tehetségek iránti kereslet és verseny erősödhet, ami agyelszíváshoz vezethet, és a tehetségeket gyűjtő klaszterek megerősödéséhez.

A technológia fejlődésével a munkavégzés keretei is átalakulnak, több idő felszabadulhat, és a rugalmas munkavégzési keretek, mint a home office, a távmunka, a rugalmas időbeosztás, vagy akár a négynapos munkahét előtérbe kerülhetnek. A munka-magánélet egyensúlyának támogatása és a szabadidő növekedése a dolgozók elégedettségét és termelékenységét is növelheti.