Uniós csúcs: Németország kérése az Európai Tanácshoz

Németország, Lengyelország és Csehország pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az ukrajnai menekültek befogadásának költségeihez. Az Európai Tanács napirendre tűzte a kérdést, de Berlin nem vár gyors döntést.

A három közép-európai ország vezetői közös levélben fordultak Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, támogatást kérve az ukrán menekültek ellátásához. A levélben hangsúlyozták, hogy a befogadó országok kapacitásai már túlterheltek, és az EU-n belül egyenlőtlen kihívásokkal néznek szembe a tagállamok, különösen tekintettel a lakosság nagyságához viszonyított menekültek számára.

Steffen Hebestreit, a német kormány sajtófőnöke szerint az Európai Tanács ülésén már tárgyaltak a kérdésről, de a vita még hosszúra nyúlhat. A három ország közös európai támogatást remél, és jelenleg az Európai Bizottság elnökénél van a labda, hogy megvizsgálja a lehetőségeket. Hebestreit azonban jelezte, hogy a következő hetekben nem várható döntés.

A német kormány hangsúlyozza, hogy a fő cél nem az azonnali pénzügyi átcsoportosítás, hanem a probléma megjelölése és a közös európai támogatás lehetőségének feltárása, ha a válság tovább tart.

A Portfolio kérdésére Hebestreit kifejtette, hogy a csúcsjelöltek megválasztásával kapcsolatban nem várható probléma. Várakozásaik szerint Ursula von der Leyent újra jelölik majd a Bizottság élére, Roberta Metsola marad az Európai Parlament elnöke, Antonio Costa pedig átveheti az Európai Tanács vezetését. Kaja Kallas északi miniszterelnök pedig Josep Borrelltől veheti át az EU diplomáciai főképviselői posztját. Azonban a csúcspozíciókról szóló vita során Orbán Viktor magyar miniszéterelnök meglepetést okozott, mivel kijelentette, hogy nem támogatja Ursula von der Leyen újraválasztását az Európai Bizottság élére, helyette Andrej Plenković horvát miniszterelnök mellett fog szavazni. Bár nem tartoznak ugyanabba a politikai családba, a szóvivő szerint megbíznak egymásban. A csúcspozíciókról szóló vita várhatóan folytatódik, mind a 27 vezető felszólalhat az általa preferált jelöltek mellett.

A csúcs során elfogadták az EU Stratégiai Menetrendet, amelyet Charles Michel, az Európai Tanács elnöke által javasolt módosítással fogadtak el, és a jogi szolgálat már dolgozik a módosítások beépítésén. A dokumentumot hamarosan közzéteszik, és a stratégiai menetrend elfogadásával megkezdődött a csúcsállásokról szóló vita. A szóvivő tisztázta, hogy Michel egyelőre felméri a tagállami vezetők preferenciáit, mintsem hogy hivatalos szavazást tartana.

Az uniós csúcson megegyeztek az állam- és kormányfők az uniós csúcsvezetők személyéről. Charles Michel bejelentette, hogy Ursula von der Leyent jelölik az Európai Bizottság elnökének, Kaja Kallas észt miniszterelnököt pedig kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek. Az Európai Tanács új elnöke pedig António Costa volt portugál miniszterelnök lesz. A három nagy európai pártcsalád június 25-én ugyanezekben a személyekben állapodott meg. Az alkuból azonban kihagyták Giorgia Melonit, az olasz miniszéterelnököt, aki az EU-csúcs előtt többször is nehezményezte a háta mögött megkötött megállapodást. Források szerint végül von der Leyen esetében tartózkodott, Costára és Kallasra pedig nemmel szavazott.

Orbán Viktor szintén ellenezte az alkut, amit „pimaszságnak” nevezett az EU-csúcs előtti sajtótájékoztatóján. A magyar miniszéterelnököt különösen zavarta von der Leyen személye, aki szerinte a jogállamiság eszközét párt- és politikai alapon használta Magyarországgal szemben. Források szerint Orbán végül nem is szavazta meg von der Leyen jelölését. Costát támogatta, Kallas esetében pedig tartózkodott.

A csúcsvezetőket minősített többséggel választják a Tanácsban, így nem volt szükség egyhangú döntésre. Elegendő volt, hogy a tagállamok 55 százaléka igennel szavazzon, valamint az EU lakosságának 65 százaléka a döntés mögött álljon.

Von der Leyen akkor kezdheti meg második ciklusát a Bizottság élén, ha az Európai Parlament is támogatja. Jelölését a 361 fős parlamenti többségnek is el kell fogadnia. A szavazásra legelőször a július közepi alakuló ülésen kerülhet sor, de a Parlament akár egy későbbi plenárisra is halaszthatja a döntést. Bár a német politikust támogató három nagy pártcsaládnak többsége van a Parlamentben, von der Leyen még nem nyugodhat meg. A titkos szavazás miatt ugyanis könnyen ki lehet szavazni a frakciókból, 2019-ben is ez történt. Von der Leyent akkor csak nagyon szűk, 9 fős többséggel választotta meg a Parlament. Azóta pedig kevesebb képviselője lett a hárompárti koalíciónak, így előfordulhat, hogy a német politikus rászorul majd a Meloni által vezetett euroszkeptikus-nacionalista Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) szavazataira is.

Ursula von der Leyen beszédében hangsúlyozta, hogy megtiszteltetés számára, hogy csütörtökön az Európai Bizottság nevében aláírhatta az Európai Unió és Ukrajna között létrejött biztonsági kötelezettségvállalást, valamint bemutathatta a tagállami vezetőknek a G7-országok azon kezdeményezést, mely mintegy 50 milliárd dollárnyi hitelt irányozna elő Ukrajna számára. "Együtt fogunk dolgozni a tagállamokkal, a G7-partnerekkel és Ukrajnával a szükséges jogszabályok megalkotásán, hogy még az év vége előtt biztosíthassuk Ukrajnának a megfelelő pénzeszközöket" - fogalmazott.

Az uniós bizottság elnöke felhívta a figyelmet, hogy Európának fokoznia kell a védelmi kiadásait, ugyanis az EU összesített védelmi kiadásai 2019 és 2021 között 20 százalékkal bővültek, míg ugyanebben az időszakban Kína védelmi kiadásai csaknem 600, Oroszországé pedig közel 300 százalékkal emelkedtek. Meglátása szerint a következő évtizedben mintegy 500 milliárd eurónyi védelmi beruházásra lesz szükség az EU-ban.

Brüsszeli kiutazásunkat az Európai Bizottság támogatta.