Európai gazdaság előrejelzése: Mérsékelt növekedés és kihívások
Az európai gazdaság a következő években csak szerény ütemben fog növekedni, a magán- és a közfogyasztás, valamint a beruházások és a kereskedelem élénkülése lesz a növekedés motorja. Magyarország esetében is szerényebb növekedéssel számolnak, és a kormánytól 2%-os strukturális egyenlegjavítást várnak el.
A BusinessEurope jelentése szerint az európai gazdaság 2024-ben és 2025-ben várhatóan csak szerény mértékben fog növekedni, az EU GDP-je 2024-ben 1,2%-kal, 2025-ben pedig 1,8%-kal, míg az euróövezeté 2024-ben 0,9%-kal, 2025-ben pedig 1,4%-kal bővül majd. Ezek az előrejelzések az őszi gazdasági kilátásokhoz képest lefelé módosultak a beruházások és az exporttevékenység gyengébb fellendülése miatt.
Az európai növekedés fő hajtóereje 2024-ben a magán- és az állami fogyasztás, 2025-ben pedig a beruházások és a kereskedelem élénkülése lesz. Az uniós beruházások növekedése 2025-ben eléri a 3,4%-ot, ami az alacsony kamatlábaknak és a világkereskedelem erőteljes növekedésének köszönhető. Ugyanakkor a magas energiaárak és a túlzott szabályozási terhek kihívást jelentenek az európai ipar számára.
A politikai döntéshozóknak sürgősen foglalkozniuk kell a Kínából beáramló export jelentette kihívásokkal az EU ipari bázisának fenntartása és a gazdaságbiztonság biztosítása érdekében.
Magyarország gazdasága 2024-ben várhatóan 2,0%-kal, 2025-ben pedig 3,5%-kal fog növekedni, ami a magyar kormány felülvizsgált 2,5 százalékos GDP-bővülésénél szerényebb felívelés. A magyar növekedést a magán- és az állami fogyasztás hajtja majd, és remélik, hogy az év második felétől a beruházások és a külkereskedelem is hozzájárul a gazdaság bővüléséhez.
Az EU-s infláció folyamatosan csökken, 2024-ben átlagosan 2,9% lesz az EU-ban és 2,6% az euróövezetben, majd 2025-ben megközelíti az Európai Központi Bank 2%-os célját. A munkanélküliség enyhén csökken, 2024-ben az EU-ban 5,9%-ot, az euróövezetben 6,3%-ot ér el, majd 2025-ben tovább csökken.
Az EKB-t arra ösztönzi a jelentés, hogy gondosan kalibrálja a monetáris politikát, miközben a költségvetési politikának támogatnia kell azt. Az Európai Bizottságtól pedig azt várják, hogy az új gazdaságirányítási keret hatékonyan támogassa a tagállamokat államháztartásuk fenntarthatóbb alapokra helyezésében.
Magyarország gazdasága hosszú távon számos kihívással néz szembe, mint a magas államadósság és az elöregedő népesség. A BusinessEurope azt ajánlja, hogy folytassák a termelékenység növelését és a strukturális reformok végrehajtását. Emellett a strukturális elsődleges egyenleg legalább a GDP 2%-át kitevő kiigazításokra van szükség a költségvetésben.
A versenyképesség javítása elengedhetetlen
Az EU vezetőit felszólítják, hogy a Letta- és a Draghi-jelentés ajánlásait használják fel a hosszú távú növekedési stratégia kidolgozásához. Az egységes piac megerősítésére, a tőkepiacok elmélyítésére és a tagállamok strukturális reformjainak támogatására kell összpontosítaniuk.
A feldolgozóipar versenyképességén kell javítani, mivel a szektorális bizalmi index 2022 augusztusa óta negatív tartományban van, és a feldolgozóipari kapacitáskihasználtság 2024 áprilisában 80% alá esett.
Az EU feldolgozóiparának külső versenyképességének csökkenése és a világkereskedelem visszaesése hozzájárult a gyenge exportteljesítményhez. Az USA erősebb növekedési teljesítménye segített megakadályozni az EU feldolgozóiparának erőteljesebb visszaesését.
A globális ellátási lánc nyomásindex 2023 novembere óta negatív tartományban maradt, ami az ellátási láncra nehezedő nyomás enyhülését jelzi. A Kínából Európába vezető kulcsfontosságú útvonalon a Vörös-tengeren kialakult ingatag helyzet következtében emelkedtek a szállítási árak.
A kereskedelem növekedését érintő lefelé mutató kockázatok közé tartozik az ellátási láncok további megszakadása és a geoökonómiai széttöredezettség. Az IMF szerint a tömbök között már most is megfigyelhető a kereskedelem széttöredezettsége.
Összességében a BusinessEurope friss jelentése óvatosan optimista képet mutat az EU gazdaságáról, a növekedés lassú visszatérése és az infláció további csökkenése mellett. A hosszú távú kihívások azonban továbbra is fennállnak, és sürgős intézkedésekre van szükség az európai ipar előtt álló strukturális kihívások kezelése érdekében. Az európai vállalatokat sújtó főbb strukturális problémák között a magas energiaköltségek, a túlzott uniós szabályozási terhek, valamint az elhúzódó engedélyezési eljárások szerepelnek. A BusinessEurope elnöke szerint az elmúlt öt évben "szabályozási cunami" zajlott le az EU-ban, jelentősen növekedett az európai vállalatok szabályozási, adminisztratív terhe. A cégek 83%-a nevezte meg az Európában történő beruházások egyik akadályaként azt, hogy túlságosan elhúzódnak az engedélyezési eljárások.
