34 ezer éves termeszvárakra bukkantak

A Live Science cikke szerint a kutatók a legrégebbi, még ma is aktív termeszvárakat fedezték fel, amelyeket több tízezer éve formáltak a rovarok.

Michele Francis, a dél-afrikai Stellenbosch Egyetem kutatója és csapata a szénizotópos kormeghatározás segítségével állapították meg, hogy a halmok korábbiak, mint amit eddig ismertek. Egyes termeszvárak akár 34 ezer évesek is lehetnek, ami ősibbé teszi őket az európai barlangrajzoknál.

A kutatás során Dél-Afrika nyugati partvidékén, a Buffels folyó közelében találták meg ezeket a hatalmas rovarlakóhelyeket, amelyek a környező táj mintegy 20 százalékát borítják. A várakat helyi nevén heuweltjiesnek hívják, és a Microhodotermes viator faj egyedei építették őket.

A termeszek napi táplálkozás során gyűjtött fadarabokat hordnak fészkeikbe, amelyek idővel felhalmozódnak és szénben gazdag lerakódást képeznek. Korábbi vizsgálatok során Francis és csapata megállapította, hogy egy-egy halom akár 15 tonna szenet is tartalmazhat.

A kutatók most arra voltak kíváncsiak, hogy a talajvíz, a levegő és a talaj hogyan hatnak egymásra ezekben a struktúrákban. Kémiai elemzéseik során rájöttek, hogy a termeszek által gyűjtött szerves anyagok és a talaj megzavarása elősegíti a víz beszivárgását, amit a földben élő mikrobák kalcium-karbonáttá alakítanak át.

Erős esőzések során a kalcium-karbonát reakcióba lép a szénsavval, amely a légköri szén-dioxid esővízben való feloldódásakor keletkezik. Ez a folyamat hozzájárul a légköri szén-dioxid megkötéséhez, és a vegyületet mintegy 1 méteres mélységben tárolja el hosszú időre. Így a termeszvárak potenciálisan képesek segíteni a klímaváltozás mérséklésében.

A szénizotópos vizsgálatok meglepő eredményt hoztak: a struktúrák több tízezer évesek, ami jelentősen meghaladja a korábban Brazíliában felfedezett, nagyjából 4000 éves termeszvárak korát.