Az Egyesült Államok adóssága és az IMF álomvilága

Az IMF éves felülvizsgálata szerint az Egyesült Államok államadóssága fenntartható pályán van, ami meglepetést okozott a szakértők körében. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése az infláció, a GDP-növekedés, a kamatok és a költségvetési hiány jövőbeli alakulására vonatkozó konszenzusos feltételezéseken alapul.

Az IMF és a Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) előrejelzései szerint az amerikai adósság növekedni fog a következő évtizedben, de egyik intézmény sem számít az adósság kontrollálhatatlan mértékű növekedésére. Az államadósság jelenlegi szintje a GDP 100%-a, ami magas, de nem katasztrofális. A CBO szerint a GDP-hez viszonyított adósságarány 2034-re 116%-ra, 2044-re 139%-ra, 2054-re pedig 166%-ra emelkedhet.

Japán példája azt mutatja, hogy egy fejlett gazdaság képes kezelni a magas adósságszintet, ha a saját valutájában vesz fel hitelt. Az IMF szerint az Egyesült Államok esetében az adósságválság kockázatát korlátozó tényezők közé tartozik az amerikai pénzügyi piacok mélysége, a befektetői kör sokszínűsége, a dollár nemzetközi szerepe, a Federal Reserve támogató képessége és az amerikai intézmények ereje.

Azonban felmerül a kérdés, hogy az amerikai intézmények valóban elég erősek-e. Donald Trump korábbi elnök például fizetésképtelenséget jelentett saját adósságai után, és egy második elnöki ciklusban akár utasíthatná a pénzügyminiszterét az adósságok törlesztésének felfüggesztésére. Az amerikai államadósság egyharmada külföldi kézben van, ami további kockázatot jelent.

Az adósságráta emelkedése növekvő kamatfizetési kötelezettségeket eredményezhet, ami a szövetségi kormánytól a diszkrecionális kiadások csökkentését követelheti meg. Ez negatív hatással lehet a gazdasági növekedésre, különösen ha a csökkentések a félvezetőkbe, a kvantum-számítástechnikába, a tiszta energiába és az oktatásba történő állami beruházásokat érintik. A CBO szerint a szövetségi kormányzat diszkrecionális kiadásai 2034-ig a GDP arányában mintegy ötödével csökkenhetnek.

Az IMF javaslatai a költségvetési hiány csökkentésére és az adósság stabilizálására a költségvetés bevételi oldalának erősítésére összpontosítanak, például az állami és helyi adókedvezmények megszüntetésével, a társasági adó emelésével, valamint a hozzáadottérték-adó és/vagy karbonadó bevezetésével. Ezek az intézkedések azonban valószínűleg csak egy álomvilágban valósíthatók meg.

Barry Eichengreen, a University of California (Berkeley) közgazdász és politológus professzora, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezető tanácsadója, kutatásai az árfolyam-politika és a gazdasági integráció kérdéseit ölelik fel.