Albérleti piac Magyarországon: a kihívások és realitások

Májusban sem csökkentek az albérletárak, sőt, a drágulás tovább folytatódott, miközben a kínálat bőséges maradt mind Budapesten, mind az ország nagyvárosaiban. A bérlők és bérbeadók egyaránt válogatósak, gyakran fényképes önéletrajz alapján döntenek a potenciális bérlőkről.

Az albérletpiaci helyzetet az örök igazság határozza meg: minden pénz kérdése. Az új lakások árai magasak, a kormányzati támogatások ellenére is, és a Babaváró program átalakulása, valamint a CSOK 2024-től történő módosítása sem könnyíti meg a helyzetet. A munka és az oktatás központjai továbbra is a nagyvárosokban találhatók, ami szintén befolyásolja az albérletpiacot.

A KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint májusban országosan és Budapesten is meghaladta a 10 százalékot az éves drágulás mértéke, és egyes régiókban még ennél is nagyobb volt az emelkedés. Azonban a növekedési ütem valamelyest lassult, mivel a bérlők fizetőképessége korlátozott.

Az albérletárak emelkedése miatt a jelenlegi díjak már közelítik a fizetőképesség felső határát, ami a havi növekedési ütem csökkenésében is megmutatkozik: januári 1,5 százalékról 0,7 százalékra mérséklődött.

Az egyetemek ponthatárainak júliusi kihirdetése után várhatóan megindul a szokásos roham az albérletekért. A kiadó lakóingatlan-hirdetések száma jelentősen megnőtt az elmúlt évekhez képest, június elején több mint 14 ezer kiadó lakás és ház közül válogathattak a bérlők az ismert ingatlanos portálokon. Budapesten az átlagos bérleti díj 250 ezer forint körül alakul, a XI. és XIII. kerületekben pedig még ennél is magasabb.

A budapesti albérletpiacon a tapasztalatok szerint havi 200 ezer forint lehet az a fájdalomküszöb, amit egy átlagfizetésből nehezen, de dolgozó párként vagy összeálló lakótársakkal még ki lehet fizetni. Egy Facebook-csoportban is éppen ebben a kategóriában keresik egymást a bérlők és bérbeadók.

A nemzetközi összehasonlításban Budapest a bérlési költségek tekintetében nem számít kiemelkedően drágának Európában. A numbeo.com adatai szerint a budapesti nettó átlagbér 422 ezer forint, míg egy egyszobás lakás bérleti díja a központhoz közel 234 ezer, a külvárosban 181 ezer forint lehet havonta. Európa nagyvárosai közül Budapest a 123-ik helyet foglalja el a bérlési index szerint.

A bécsi önkormányzat például jelentős önkormányzati bérlakásállománnyal rendelkezik, és az albérleti díjakat törvény szabályozza, ami a magyarországi helyzettel szemben jelentős különbséget jelent.

Magyarországon a nagyobb városokban, mint például Debrecen, Szeged, Pécs, Győr és Miskolc, különböző átlagos bérleti díjak jellemzőek, amelyek a városok méretétől és jelentőségétől függően változnak.

A lokáció és a bérlő személye is fontos szempont a bérbeadók számára. Budapesten a legkeresettebb kerületek az I, II, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XI, XIV, XXII -ik kerületek. A kéthavi kaució és a minimum egyéves bérleti időszak szinte minden esetben elvárt. A bérbeadók gyakran válogatnak az érdeklődők között, és nem ritka, hogy a bérlők maguk is hirdetnek, próbálva jó benyomást kelteni.