A magyar tinédzserek egészségmagatartásáról

Kedvezőtlen étkezési szokások, romló szerhasználati és egészségi állapotmutatók jellemzik a magyar kiskamaszokat és tinédzsereket, miközben erős családi támogatottságot éreznek, és a gyerekek 75 százaléka szereti az iskoláját – ezek az ELTE által ismertetett nemzetközi életmódkutatás, az HBSC legfontosabb megállapításai.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedagógiai és pszichológiai karának főmunkatársa, Németh Ágnes kutatásvezető szerint a HBSC-kutatás 1986 óta zajlik nemzetközi sztenderdek mentén, az adatok pedig 2002-től összehasonlíthatók. A legutóbbi felmérés 2022 áprilisa és júniusa között történt, 197 iskolában, 331 osztályban, körülbelül 6200 diák részvételével.

A felmérés rávilágított, hogy a kamaszok körében csökken a rendszeresen reggelizők aránya, a lányok 40, a fiúk 60 százaléka soha nem reggelizik tanítási napokon. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás terén kedvező tendencia figyelhető meg, de ez csak a fiatalok kevesebb mint harmadára jellemző. Ezzel szemben a túlsúlyosak száma folyamatosan emelkedik.

A fogmosás terén a válaszadók 95 százaléka minden nap mos fogat, de a naponta többször fogat mosók aránya 60-65 százalék körül stagnál. A diákok harmada szinte az összes szabadidejét ülve tölti, és a hétköznapokon átlagosan csak 7,5 órát alszanak, ami jelentős csökkenést mutat az elmúlt nyolc évben.

A családi és baráti kapcsolatok terén a diákok pozitívan nyilatkoztak, a vizsgált korosztály kétharmada él együtt mindkét szülőjével, és a kétgyermekes családmodell a leggyakoribb. A tanulók családjainak közel 30 százaléka az "alacsony jómódúsági" kategóriába tartozik, ahol a vagyontárgyak meglétére kérdeztek rá, nem a szülők keresetére.

Az iskolai feladatokat nyomasztónak tartó diákok aránya 2002 óta jelentősen nőtt, 11,6 százalékra emelkedett. A marihuánafogyasztás a leggyakoribb a tiltott szerek közül, a középiskolások 17 százaléka próbálta már ki. Az egészséget veszélyeztető magatartási formák, mint a dohányzás és alkoholfogyasztás, ismét növekedést mutatnak az elmúlt négy évben.

A gyerekek egészségmegítélése romlott, az egészségüket kitűnőnek minősítők aránya több mint 10 százalékkal csökkent 2002 és 2022 között. A pszichoszomatikus tüneteket heti rendszerességgel tapasztalók aránya több mint 50 százalék, és minden tizedik tanuló szenved kortársaitól iskolai bántalmazást.

Nemzetközi összehasonlításban a magyar fiatalok több területen kedvezőtlenebb képet mutatnak, mint a táplálkozási szokások, túlsúlyosság, dohányzás és alkoholfogyasztás, online bántalmazás, saját egészség értékelése és bizonyos pszichoszomatikus tünetek. Ugyanakkor a fizikai aktivitás és marihuánahasználat terén átlagosak, társas kapcsolataikban pedig a nemzetközi átlagnál kedvezőbben nyilatkoznak.