„Nem lépünk többé ugyanabba a tócsába” - Mi lesz a magyarok bedőlt tartozásaival?

Egyszerre sújtja a követeléskezelőket az extraprofitadó, a magas kamatkörnyezet és az adatvédelmi szigor. A megbízásos követeléskezelés régóta marginális üzlet, a követelésvásárlások frontján pedig évek óta csekély a kínálat nemteljesítő hitelekből.

Az Intrum vezérigazgatójával, Felfalusi Péterrel folytatott beszélgetés során kiderült, hogy a cégcsoport megvizsgálta a kivonulás lehetőségét a cseh, a szlovák és a magyar piacról, de a stratégia megváltozott. A magas kamatkörnyezet miatt a tőkeáttétel csökkentésére irányuló erőfeszítések érintették a közép-európai piacokat is. Azonban egy nagyobb tranzakció, amelyben az Intrum 13 másik országban lévő befektetési portfóliójának egyharmadát több mint 800 millió euróért adta el, biztosította a cégcsoport finanszírozását 2025 végéig.

A követeléskezelői piac nehézségeit tükrözi a cégcsoport részvényárfolyamának jelentős esése is. Az Intrum stabilan nyereségesen működik, de a magas kamatkörnyezet miatt átálltak egy úgynevezett „capital light” modellre, amelyben az újonnan megvásárolandó portfóliókat külső befektető bevonásával veszik meg, az Intrum csak 20-30 százalékos arányban száll be, mint vevő.

Magyarországon a megbízásos követeléskezelés háttérbe szorult, és a nemteljesítő hitelek piaca is kiszáradt. A hangsúly áttevődött a közüzemi és a telekommunikációs tartozásokra. Felfalusi Péter szerint a 2010 és 2019 közötti időszak nem fog visszatérni, mivel a devizahitelezés anomáliája nem tud kialakulni újra.

A követeléskezelőket sújtó különadók jelentős terhet jelentenek, az Intrum például évente 4 milliárd forintnyi extraprofitadót és 1 milliárd forintnyi bankadót fizet. A cég reméli, hogy az extraprofitadót a következő évben kivezetik.

Az Erste Banktól 2016 végén megvásárolt portfólió a hozamelvárásoknak megfelelt, de nem hozott jelentős többletbevételt. A devizahitelesek többségének helyzetét már sikerült rendezni, és a követeléskezelők portfóliói már inkább az elmúlt években keletkezett ügyekből állnak.

A telekommunikációs számlák esetében rosszabb a fizetési morál, és hiányzik egy központi feketelista, amely megnehezítené a szolgáltatók közötti váltást a nem fizető ügyfelek számára.

A követelésvásárlói piacon változó hozamok figyelhetők meg, és a piac koncentrálódott. Az Intrum célja, hogy minél kevesebb jogi eljárást indítson, és helyette más úton egyezzen meg az ügyfelekkel.

Az új uniós irányelv implementációja Magyarországon még nem történt meg, és a magyar jogalkotó várhatóan nem mond le a pénzügyi követelések vásárlásának engedélyeztetési jogáról.

Az Intrum az Ophelos nevű céget vásárolta meg, amely AI-vezérelt megoldásokat kínál a követeléskezelésre. Magyarországon azonban az adatvédelmi szigor miatt az AI nem alkalmazható nagy ügyféladatbázison.

Az Intrum fizetőképességi indexe enyhe javulást mutat a magyarok fizetőképességében, de a pozitív trend még törékeny, és jelentős javulás nem várható a magas kamatkörnyezet és a gazdasági bizonytalanságok miatt.