Újabb eljárást indítana Magyarországgal szemben az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a magyar kormány deficites költségvetése miatt javasolja a túlzottdeficit-eljárás elindítását Magyarországgal szemben. Az Ursula von der Leyen vezette testület szerint a magyar költségvetés idén 5,4 százalékos hiányt fog produkálni, ami meghaladja az előírt 3 százalékot.

Az Európai Bizottság június 19-én, szerdán kiadott szakpolitikai útmutatásában, a 2024-es európai szemeszterre vonatkozó tavaszi csomagjában 12 ország, így Magyarország esetében is a túlzottdeficit-eljárás elindítását javasolta. A Bizottság szerint Magyarország költségvetése túlzottan túlköltekezik, és az államadósság szintje is magas. A vizsgálat során hét ország, köztük Magyarország költségvetésével nem volt elégedett a Bizottság.

Mi ez az eljárás és mi jöhet ezután?

A túlzottdeficit-eljárás célja, hogy felszólítsa a tagállamokat a költségvetés korrekciójára, amennyiben az államadósság vagy a költségvetési hiány túl magas. Az Európai Unióban a tagállamok fiskális politikáját azért ellenőrzik, mert egy tagállam pénzügyi nehézségei más tagállamokat is érinthetnek, mint ahogy azt a 2009-es görög válság is mutatta. Az eljárás a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében indítható, amennyiben egy ország éves hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát, vagy az államadósság a GDP 60 százalékát túllépi egymást követő három évben.

A koronavírus-járvány és az azt követő inflációs válság, valamint az energiaárak ugrásszerű növekedése miatt az Európai Bizottság felfüggesztette a deficittel kapcsolatos előírásokat, azonban a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) tavaly decemberben úgy döntött, hogy 2024-ben visszavezeti ezeket, figyelembe véve bizonyos csökkentő tételeket, mint például a zöld- és digitális átállás, a haderőfejlesztés vagy bizonyos szociális kiadások.

Amennyiben egy tagállam tartósan megszegi az előírásokat, akkor az éves GDP-jének 0,05 százalékával bírságolható, de az eljárást nem az Európai Bizottság, hanem az Európai Unió Tanácsa indítja el a Bizottság javaslatának figyelembe vételével, és az eljárás kezdetben nem jár büntetéssel.

Az ECOFIN következő ülése most pénteken lesz, majd júliusban, a magyar soros elnökség kezdetén folytatódik. Ekkor megvitatják az Európai Bizottság tavaszi csomagját, és vélhetően július 17-én döntenek arról, hogy elindítják-e az eljárást az adott országokkal szemben. A tagállamoknak bemutatniuk kell négyéves tervüket a deficit és az államadósság csökkentésére, amit ősszel értékel majd az új Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság májusi előrejelzése szerint a magyar költségvetési hiány idén 5,4 százalékos, a növekedés 2,4 százalékos lehet, és az államadósság a GDP 74,3 százalékára nőhet. Az eljárás elindításáról az Európai Tanács dönt majd, várhatóan július közepén. A Bizottság közleménye szerint a fiskális politika középpontjába az adósság csökkenő pályára állítását kell helyezni a beruházások fenntartása mellett, és a tavaszi csomagban arra szólítja fel a tagállamokat, hogy tegyenek szakpolitikai intézkedéseket a versenyképesség előmozdítása és a termelékenység növelése érdekében. Azt is megállapították, hogy Magyarországon, más országokkal egyetemben, makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Az eljárás megindítását a Bizottság júliusban szándékozik javasolni a kormányfőket tömörítő Tanácsnak.

A magas költségvetési hiány miatt hét uniós tagállam ellen javasolt fegyelmi lépéseket az Európai Bizottság, de csak novemberben fogja bejelenteni a csökkentés határidejét. A koronavírus-járvány miatt az EU 2020-tól felfüggesztette, azonban idén – figyelembe véve magas adósságállományt – a Tanács és az EP megreformált formában ismét bevezette a túlzottdeficit-eljárást. Azon tagállamokkal szemben, melyeknek adóssága magasabb a GDP 90 százaléknál, átlagosan évi egy százalékot kell belőle faragniuk, 60 és 90 százalék között fél százalékot kell visszanyesni, és a GDP-hez képest három százaléknál nagyobb államháztartási hiányt növekedés idején másfélre kellene leszorítani.

Idén négy hónap alatt túlteljesítette az egész éves hiánycélt a magyar kormány. Az államháztartás központi alrendszerének április végi helyzetéről szóló jelentése 2 597,5 milliárd forintnyi deficitről számolt be, szemben az eredeti: egész évre 2 514,8 milliárddal számoló hiánytervvel. A Pénzügyminisztérium (PM) szerint a kedvezőtlen külső gazdasági hatásokkal miatt nem tudták tartani a hiánycélt. Az idénre eredetileg tervezett 2,9 százalékos GDP-arányos deficit 4,5, majd 6,7 százalékra módosult, a PM még jövőre is 3,7 százalékos hiánnyal számol, csak 2026-ra szorítaná le három százalék alá a GDP-arányos deficitet.