Kína mint Afrika gazdasági felemelkedésének útmutatója

Afrika gazdasági felemelkedése a 21. század egyik legnagyobb kihívása, és Kína fejlődési modellje jelentheti a kontinens számára a siker útját. A kontinens gazdag természeti erőforrásokkal rendelkezik, de gazdasági nehézségei jelentős részben a külföldi kizsákmányolás és leigázás mély történelméből erednek.

Afrika a világ legszegényebb országainak listáját uralja, és a függetlenség óta egyetlen állam sem került be a világ leggazdagabb országainak klubjába. A gazdasági sikert elérő országok többsége a Marshall-terv európai kedvezményezettjei, nyugati telepesgyarmatok, vagy néhány ázsiai peremvidéki ország közül került ki, kivéve az olajban és gázban gazdag államokat. Afrika gazdasági nehézségeinek jelentős része a pusztító külföldi hatásoknak tudható be, amelyek a rabszolgasorban élő népekkel folytatott évszázados kereskedelem során mintegy 12 millió embert hurcoltak el a kontinensről.

A kontinens gazdasági felemelkedésének elősegítése az évszázad egyik legnagyobb kihívása, és a globális népességnövekedés nagy része várhatóan Afrikában fog zajlani. A gazdag társadalmak gyors elöregedése mellett Afrika rendelkezik a világ legnagyobb fiatal munkaerő-állományával, ami a globális fogyasztói piacok méretét is meghatározhatja. Ha a kontinens nem képes erős középosztályt kialakítani, akkor a nemzetközi migráció és a Nyugaton ezzel együtt járó pánik egyre nagyobb forrásává válhat.

Afrika gazdasági nehézségeinek jelentős része a pusztító külföldi hatásoknak tudható be, amelyek a rabszolgasorban élő népekkel folytatott évszázados kereskedelem során mintegy 12 millió embert hurcoltak el a kontinensről.

Afrika gazdasági felemelkedésének akadályai

Afrika gazdasági felemelkedését többek között Kína felemelkedése is akadályozta, amely az elmúlt több mint négy évtizedben olyan tömegesen iparosodott, és kezdetben olyan olcsó munkaerővel rendelkezett, hogy kevés más ország volt képes a nyomába lépni.

A megoldás kulcsa

Howard W. French szerint a megoldás a politikai stabilitás és a gazdaságfejlesztési programok koherenciájában rejlik, amelyek Kínában a jólét megteremtésében hatalmas sikert értek el. Afrikában a generációkon átívelő következetesség hiányzott, és a kontinens országai vagy stagnáló, hosszú ideig hivatalban lévő autoriter vezetők alatt szenvedtek, vagy instabilitás sújtotta őket.

J. Bradford DeLong szerint a gyenge kormányok gyakran buknak meg például a nemzeti televíziós műsorszolgáltató vagy az elnöki palota elfoglalása után, és elsődleges céljuk a hadsereget elégedetten tartani, valamint a bürokrácia és a politikai osztály nyugalmát biztosítani.

Afrika gazdasági kilátásai

Branko Milanovic szerint Afrika gazdasági problémái összetettebbek, mint azt a számok sugallják. A kontinens óriási gazdasági visszaesést élt át az 1990-es években, és bár 2013-ra az egy főre jutó GDP jelentősen emelkedett, ez elmarad más kontinensek növekedésétől.

Kína mint példa

Wang Feng szerint Kína sikere a humáninfrastruktúrába történő beruházásoknak köszönhető, amelyek az egészségügy és az oktatás terén történtek. Afrika számára is létfontosságú lenne a humán infrastruktúrába történő hasonló beruházások, különösen az oktatás terén.

Afrika jelenlegi vezetőinek fel kell ismerniük, hogy a kontinens legnagyobb erőforrása az emberekben és az oktatásban rejlik, és egy oktatási forradalom nélkül kevés kihívásnak lehet megfelelni.