Von der Leyen megy vagy marad? Botrány és uniós csúcspozíciókról döntenek Brüsszelben
Hétfő este kiderülhet, hogy kik fogják betölteni az EU csúcspozícióit, de Ursula von der Leyen jövője egyre biztosabbnak tűnik egy friss botrány ellenére is. Az uniós állam- és kormányfők pár óra múlva megegyezhetnek a nevekről, bár a hivatalos döntésre még jövő hétig várni kell.
Informális EU-csúcsot tartanak hétfőn este Brüsszelben, amelynek célja a választások eredményeinek értékelése és a fontos pozíciókra való jelölések megtétele. Az Európai Bizottság elnökére, az Európai Tanács elnökére, a külügyi főképviselőre és az Európai Parlament elnökére kell javaslatot tenni, mindezt minősített többséggel kell meghozni.
Az Európai Parlament évek óta próbálja megtorpedózni a csúcsjelölti rendszert, amely szerint a választásokon győztes pártcsalád listavezetője legyen az Európai Bizottság elnöke. Az állam- és kormányfők azonban nem akarják ezt kötelezővé tenni, de ígérik, hogy figyelembe veszik a választás eredményeit.
Öt évvel ezelőtt Manfred Weber volt a csúcsjelölt, de nem kapott elegendő támogatást. Ursula von der Leyen akkor váratlanul került elő, és idén is esélyesnek tűnik a pozícióra, bár jelenlegi helyzete bizonytalan egy új botrány miatt.
A vezetők kiválasztásánál több szempontot is figyelembe kell venni, mint például a pártcsaládok, nemek közötti arány és az EU különböző régióinak képviselete. Az "új" tagállamoknak is kell, hogy legyen képviseletük.
Jelenleg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, António Costa, a portugál szociáldemokrata, Kaja Kallas, a volt észt miniszterelnök és Roberta Metsola, a máltai néppárti politikus esélyesek a fő pozíciókra. Metsola az Európai Parlament elnökének posztján újrázhat.
A Bizottság elnökét és a külügyi főképviselőt öt évre választják, míg a Tanács és a Parlament elnökének mandátuma 2,5 évre szól, de meghosszabbítható. Az Európai Tanács elnökei eddig mindig dupláztak, a Parlament esetében azonban David Sassoli halála miatt Roberta Metsola vette át a posztot.
A parlamenti többséget adó nagykoalíciónak jelenleg 406 képviselője van a 720 fős parlamentben, ami még nőhet, de nem jelentős mértékben. Von der Leyennek azonban gyanús kapcsolatai vannak, például az olasz Giorgia Melonival, ami számos szociáldemokrata szemében kérdéses. Az Európai Néppárton belül sem teljes az egység. Von der Leyen próbál biztonsági tartalékot szerezni, például a zöld átállás ígéretével vagy a konzervatívoknak szóló ígéretekkel.
A hétfő esti informális csúcstalálkozó után a döntéseket a jövő heti, kétnapos EU-csúcson véglegesítik, és Ursula von der Leyent az EP július 18-án választhatja meg, a parlament alakuló ülését követően. Azonban egy friss botrány miatt von der Leyen második ciklusát bukhatja. A hírek szerint késlelteti egy hivatalos uniós jelentés elkészítését, amely bírálja Olaszországot a médiaszabadság korlátozásáért, mivel Róma támogatását kéri második ciklusához.
A jogállamisági jelentés késedelme felbosszantotta a Bizottságon belüli munkatársakat, és az egyik tisztviselő szerint hajlandóság látszik az olaszországi jogállamisággal kapcsolatos ügyek tompítására. Von der Leyen lépései, amelyekkel igyekszik elkerülni Olaszország nyílt bírálatát a médiaszabadsággal kapcsolatban, aggályokat vetnek fel a Bizottság elnökekétől elvárt pártatlanságával kapcsolatban.
Von der Leyen egyre szorultabb helyzetben van: hiába nyertek a mérsékelt pártok a parlamentben, még saját frakciójában, az Európai Néppártban sem mindenki támogatja az újraválasztását. Az előző elnöki mandátumához mindössze 9 szavazatnyi többséget szerzett az Európai Parlamentben, miután több kormányfő megpuccsolta Manfred Webert, az EPP akkori csúcsjelöltjét.
Von der Leyen ezért hagyta nyitva magának a lehetőséget, hogy a Giorgia Meloni vezette Európai Konzervatívok és Reformok frakciójától szedjen össze magának szavazatokat. Csakhogy jelezték a mérsékelt pártcsaládok, hogy ha paktumot köt az európai integrációval szemben kritikusabb politikai pártokkal, akkor nem szavazzák meg az újbóli kinevezését.
Egyelőre nem látszik, hogy ki válthatná von der Leyent, ha a finisben elbukna az újraválasztási kampánya. Egyetlen jelentkező volt a helyére, Charles Michel, az Európai Tanács jelenlegi elnöke, azonban őt még kevesebben támogatják. Azonban több tagállami vezető, köztük Mark Rutte holland miniszterelnök, Olaf Scholz német kancellár és Simon Harris ír miniszterelnök is támogatásukról biztosították von der Leyent, ami jelentősen növelheti esélyeit a második ciklusra.
A néppártiak nemcsak a legtöbb helyet szerezték a választáson 190-nel, de az eddigihez képest is a második legnagyobb arányban növelték a súlyukat a képviselő-testületben. Nem véletlenül hangsúlyozta múlt héten Budapesten Manfred Weber néppárti elnök és frakcióvezető, hogy győztek, arra szólítva fel a szocialistákat és a liberálisokat, hogy tartsák tiszteletben a demokráciát.
A bizottsági elnököt az Európai Tanács jelöli a parlamenti eredmény „figyelembe vételével”, de nem köti semmi, hogy tényleg elfogadja a pártcsaládok előre bemondott neveit. Egyszer, 2014-ben már így tett, de 2019-ben pont Weber, az akkori csúcsjelölt helyett lett végül Von der Leyen a testület vezetője.
Emmanuel Macron francia elnök környezetéből most is voltak olyan hangok, hogy inkább mást, „Super” Mario Draghi volt olasz kormányfőt jelöljék, de az EP-választások eredménye épp Macront gyengítette meg leginkább. A mögötte álló szövetség óriási bukása miatt előrehozott nemzetgyűlési választást írt ki, így most van nagyobb gondja is az uniós szervezkedésnél.
A bizottsági elnök jelöléséről minősített többséggel döntenek, azaz legalább 15 tagállami vezető kell, akik az EU lakosságának 65 százalékát képviselik. Így Orbán egyedül nem tudja megvétózni, hogy a magyar kormány intenzív plakátkampányának célpontjaként Von der Leyen újrázzon. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Brüsszelben megbeszélést folytatott Giorgia Meloni olasz kormányfővel, ahol értékelték az európai parlamenti választások eredményét és egyeztettek a európai jobboldallal kapcsolatos politikai kérdésekről.
Azonban nem csak politikai, hanem jogi akadályok is nehezítik Von der Leyen és António Costa útját. Von der Leyen még mindig nem tisztázta magát az úgynevezett Pfizergate-botrány miatt, amely során a gyanú szerint 2020-ban egy nem éppen szabályszerű megállapodást köthetett a Pfizer-BioNTech-el a vakciavásárlásról. A New York Times szerint von der Leyen SMS-üzeneteket váltott a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourla-val a Covid-világjárvány csúcsán az EU legnagyobb vakcinaüzletét megelőzően, és a Bizottság beperelése után sem hajlandó az üzeneteket közzétenni.
Antonio Costa korábbi portugál miniszterelnök, aki az Európai Tanács vezető pozíciójára pályázik, szintén jogi vizsgálat tárgya. Costa ellen hivatalosan semmilyen bűncselekményben nem emeltek vádat, de nyomozás folyik vele szemben a befolyással való visszaélés gyanújával, ami miatt tavaly novemberben lemondásra kényszerült. Costa kormányának állítólagos befolyása a dél-portugáliai Sinesben található adatközpont jogszabályokra gyakorolt hatása miatt indult eljárás.
Roberta Metsola, a leköszönő Európai Parlament elnöke bejelentette: szeretné, ha újabb két és fél évre az Európai Parlament elnökévé választanák az EP július 16-án kezdődő strasbourgi plenáris ülésén.
