Krausz Ferenc és az új tudományfinanszírozási modell hatásai
A kormány által bevezetett új tudományfinanszírozási rendszer jelentős változásokat hozhat a magyar kutatási tájban, amelynek következtében számos kutató maradhat állás nélkül. Az új modell, amely Krausz Ferenc ötlete alapján jött létre, kevesebb kutatónak ígér támogatást, és a döntéshozatali folyamat is átláthatatlanabbá vált.
Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) helyébe lépő új rendszer, a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP) nagyobb keretösszeggel rendelkezik, de a támogatott pályázatok száma jelentősen csökkenhet. Az NKFIH bejelentése szerint az NKKP hatékonyabb és korszerűbb lesz az OTKA-nál, és a kutatók idén összesen 19 milliárd forintra pályázhatnak, egy-egy projektre akár 100-200 millió forintot is igényelhetnek.
A program a nemzetközi szinten is életképes kiváló kutatásokat részesíti előnyben, és a végső támogatási javaslatot egy héttagú Kutatási Kiválósági Tanács (KKT) állítja össze, Krausz Ferenc vezetésével.
A Magyar Hang információi szerint a kutatók aggodalmukat fejezték ki az új rendszer központosított és átláthatatlan döntéshozatala miatt. A támogatandó pályázatok körét a KKT fogja meghatározni, három fő pályázati kategóriában: a kezdő kutatóknak, a PhD-fokozattal rendelkezőknek, valamint az ERC-nél már részsikereket elért kutatóknak. A paneleknek csak javaslattevői szerepük lesz, a végső döntést a KKT hozza meg.
A Magyar Hang forrásai szerint a külföldi szakemberek bevonása sem garantálja a tudományos elit képviseletét, és a bírálati szempontrendszer is csak felszínesen ismert. A kutatók közötti tájékoztatás hiánya és a társadalmi vita, egyeztetés elmaradása is problémát jelent.
A kutatók attól tartanak, hogy a tudományos középmezőny elsorvadhat, és a nagyobb projektek kerülnek előtérbe a kisebb kutatások helyett. Egyesek szerint a kiválóság táptalaját jelentő széles középmezőny figyelmen kívül hagyása rendszerhibát okozhat. A Magyar Hang szerint a várhatóan támogatott pályázatok száma az OTKA-ban megszokott 350 felére fog csökkenni.
Krausz Ferenc kapcsolata a kormánnyal kiemelkedő, hiszen a Molekulárisujjlenyomat-kutató Központot, amelyet vezet, a következő években összesen 95 milliárd forinttal támogatják. A tudományos közösség egy része szerint Krausz pozitívan nyilatkozott az egyetemi autonómia elleni támadásnak tartott alapítványi struktúráról is. A Magyar Hang megkereste Krauszt és az NKFIH-t is, de válasz egyelőre nem érkezett. Az új rendszer bevezetése előtt érdemi konzultáció nem történt, és a kutatóknak alig egy hónapot hagytak a változások megemésztésére, ami további bizonytalanságot okoz a szakmában.
