A magyarok több mint fele nem fizetne többet a környezetbarát termékekért
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérése szerint a magyar háztartások többsége nem hajlandó plusz pénzt kiadni a környezetbarát termékekért, és majdnem 80 százalékuk nem is vásárol visszaváltható csomagolású terméket.
A KSH adatai alapján a magyarok számára az egyre növekvő szemét és az illegális hulladéklerakók jelentik a legnagyobb környezeti problémát 2023-ban. A jelentős autóforgalom és az alacsony tömegközlekedés-használat, valamint a vizek szennyezettsége követi a listán. A betétdíjas csomagolások terén a lakosság 79 százaléka nem használ ilyen termékeket, és ezen belül a felük egyáltalán nem érdekli ez a kérdés. Csak 18 százalék venne ilyen árukat, ha a visszaváltás kényelmesen megoldható lenne, és 3 százalék magasabb betétdíj esetén váltana erre a rendszerre. Idén bevezetett kötelező palackvisszaváltási rendszer hatására várhatóan nőni fog a visszaváltható csomagolást használók aránya.
A használt termékek piaca is megosztja a magyar háztartásokat: 35 százalékuk vásárolt ilyen terméket tavaly, legkevesebben Budapesten, legtöbben pedig a nem megyei jogú városokban. Azok, akik használt terméket vásárolnak, az olcsóság miatt teszik, míg a többiek higiéniai megfontolásokat és a szerviz, valamint garancia hiányát hozzák fel érvként.
A komposztálás terén is megfigyelhetők különbségek a településtípusok között: a községekben a háztartások 31 százaléka komposztál, míg Budapesten csak 14 százalék. A környezetbarát termékek vásárlása is eltérő: a gyermekes családok közel fele, az egyszemélyes háztartások pedig csak több mint egyharmada vásárol ilyen termékeket rendszeresen.
A környezetvédelemmel kapcsolatos termékcímkék ismertségében is vannak eltérések: a "Hazai termék" címkét a háztartások 81 százaléka ismeri, a "Környezetbarát termék" (zöld tölgy) címkét a háztartások fele, az EU ökocímkéjét 27 százalék, a méltányos kereskedelem (fair trade) címkét pedig csak 10 százalék.
A felmérés rávilágított arra is, hogy a háztartások 51 százaléka nem hajlandó többet fizetni a környezetbarát termékekért, még ha ez a környezet javát is szolgálná. Ezzel szemben valamivel több mint a háztartások negyede hajlandó 5 százalékkal többet fizetni, 18 százalékuk akár 10 százalékkal, és 3 százalékuk 30 százalékkal is többet adna ki, ha a termék környezetbarátabb lenne.
