Nagy Márton: Nagy kérdés, hogy az emberek mit szólnak majd a gyógyszerautomatákhoz
Nagy kérdés, hogy gyógyszerautomatákkal hogyan lehet ellátni a lakosságot – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy sajtóeseményen, ahol bejelentették: együttműködési megállapodást kötött a kormány a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségével (MAGYOSZ).
A kormány és a MAGYOSZ közötti együttműködés célja a gyógyszeripar és a magyar gazdaság versenyképességének növelése, valamint a kapcsolatok további elmélyítése az idei magyar EU-elnökség keretében. A szövetég 2020 óta a kabinet stratégiai partnere, és összesen 25 tagot számlál, ebből 17 hazai gyártó. A tagvállalatok gyógyszereikkel segítik az emberek gyógyulását és az egészségük megőrzését, a beruházásaikon keresztül pedig támogatják Magyarország versenyképességét.
Az együttműködés területei között szerepel a gazdaságfejlesztés, a magyar gyógyszergyártás versenyképességének erősítése, a közép- és hosszú távú egészségipari politikai elvek meghatározása, a termelékenység javítása a szektorban, a foglalkoztatáspolitika gyógyszeripari vetületei, a gyógyszerkereskedelem fejlesztési lehetőségeinek értékelése, valamint a gyógyszerellátást érintő jogszabályok kidolgozása.
Nagy Márton kiemelte, hogy a magyar gyógyszeripar fontos iparág, amely több mint 120 évre tekint vissza, és a szektorban "nemzeti bajnokaink is vannak". A miniszter szerint a MAGYOSZ munkájára szükség van, és a magyar orvosok valamint a gyógyszeripari szereplők messzire viszik az ország hírnevét. A fejlesztésekre fordított források 20 százalékát a gyógyszeripar kapja, ami hozzáadott értéket jelent a magyar GDP számára.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a gyógyszeripar megfelelően képes ellátni a magyar lakosságot, és a kormány versenyképességi stratégiájában a gyógyszeripar erősen képviselteti magát. A globális gyógyszeripar jelentős növekedését vetítik előre a következő években.
Greskovits Dávid Lajos, a MAGYOSZ elnöke szerint 2024 kiemelten fontos év lesz a kormánynak és a szektornak, és bíznak abban, hogy az idei év áttörést hozhat. Az iparág 15 ezer embert foglalkoztat, és a magyar gazdaság versenyképességének érdekében fontos a kiszámítható környezet megteremtése és fenntartása.
A kormány a gyógyszerellátás kérdéskörét gazdasági oldalról közelíti meg, és szeretné a kórházi beszerzéseket hatékonyabbá, olcsóbbá tenni. A gyógyszertárak széttagoltsága miatt az iparági átgondolásra továbbra is szükség van.
A gyógyszerautomatákról Nagy Márton azt mondta, hogy a kérdés az, hogy az emberek elfogadják-e őket, mivel vannak olyan gyógyszerek, amik tb-támogatottak, illetve receptre lehet kiadni. A gyógyszerinflációval kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott, hogy jelentős költségnövekedés zajlott le a szektorban, elsősorban az energiaárak növekedése miatt. A kormány folyamatosan figyeli az árakat, és az extraprofitadó kivezetését ígérte, mivel a gyógyszeriparban jelenleg nincs extraprofit.
Nagy Márton a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a MAGYOSZ közötti együttműködési megállapodás aláírásakor kifejtette, hogy a kormány ősszel fog dönteni arról, hogy jövőre is megmarad-e a gyógyszergyártói különadó, illetve a gyógyszergyártói extraprofitadó. A miniszter személyes véleménye szerint, ahol nincs extraprofit, ott ki kell vezetni az extraprofitadót, és a gyógyszeripart ilyen szektornak tartja. A kivezetés 2025-ben várható. A tb-készítmények utáni forgalomra vonatkozó gyógyszergyártói és -forgalmazói gyógyszerkasszába történő visszafizetés mértékében (a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20%, a 10 ezer forintot meghaladóknál 40%) egyelőre nem terveznek változtatást.
Greskovits Dávid Lajos, a MAGYOSZ elnöke hozzátette, hogy az NGM-mel való együttműködés egyik legfontosabb kérdése az extraprofitadót érinti, és bíznak abban, hogy folyamatos konzultáció révén az iparstratégiában kitűzött célok megvalósítását minél előbb el tudják érni. Kiemelte, hogy szeretnének a beruházástámogatásban részt venni, és több olyan nemzeti bajnokot ki tudnánk nevelni, amelyek a Richteren kívül esetleg még potenciálisan benne vannak a magyar gyógyszeriparban akár exportnövekedés, akár beruházások, akár forgalomnövekedés révén.
Eredetileg úgy volt, hogy 2024-re kivezetik a különadókat. Helyette mérsékeltek – januártól a gyógyszergyártóknak nettó árbevételük után 50 milliárd forintig 0,5 százalék, 50-150 milliárd forint között 1,5 százalék, fölötte pedig 4 százalék különadót kell fizetniük, a korábbi 1, 3 és 8 százalék helyett. A különadó mellé viszont extraprofitadót is bevezettek, január 1-jei hatállyal, amely az árbevétel i sávoknál 0,5 százalék, 4 százalék és 7 százalék lett. Az átalakítást a kormány azzal indokolta, hogy így a gyógyszergyártók által fizetett extraprofitadó beszámítható lesz a globális minimumadóba, a költségvetés nem veszít bevételt, és a magyar gyógyszergyárak terhei pedig nem nőnek.
