Lakáspiaci kilátások: adósságba verik magukat a magyarok a dráguló lakások miatt

A lakásárak jelentős emelkedése mellett a lakáshitelezés is növekedési pályára állt, ami az ingatlanpiaci tranzakciók számának növekedésével párosul. A kedvezőbb hitelkondíciók és a megújult otthonteremtési támogatások pozitív hatással lehetnek a piacra, különösen 2025-ben várható áttörés.

Az elmúlt időszakban a lakáspiacot kedvező makrogazdasági mutatók jellemezték, mint például a dezinflációs folyamatok, a reálbér-emelkedés, a lakossági fogyasztók bizalmának javulása és a foglalkoztatottság magas szintje. Ezek mellett a Magyar Nemzeti Bank szerint a kedvezőbb hitelkondíciók és a 2024-től elérhető otthonteremtési támogatások is hozzájárulnak a lakáspiaci aktivitás növekedéséhez.

Az idei év első negyedévében 30 százalékkal nőtt a lakáspiaci tranzakciók száma éves összevetésben, ami jelentős növekedés, bár a bázisév alacsony tranzakciószámot mutatott. A lakáspiaci forgalom 2023 végétől élénkült, és 2024 első negyedévében tovább bővült. A kereslet élénkülésével a vidéki alkuk mértéke 4,8 százalékra, míg Budapesten 3 százalékra csökkent.

A bérleti díjak 12,6 százalékkal emelkedtek, ami meghaladja a lakásárak emelkedését, így az éves bérbeadási hozam is nőtt.

A lakáshitel-szerződések volumene az idei év első két hónapjában több mint duplája volt az egy évvel korábbinak, ami a hitelkereslet élénkülését mutatja. A csökkenő hitelkamatok és az új családi otthonteremtési támogatások (csok) is hozzájárultak a hitelkereslet növekedéséhez. A csok plusz hitelek átlagos szerződéses összege 25,4 millió forint volt az első negyedévben, ami magasabb, mint a használt lakásokra felvett hitelek 15 millió forintos átlaga.

A használt lakásokra átlagosan 19,8 millió forint, az új lakásokra pedig 16 millió forint hitelt vesznek fel a magyarok. A felvett hitel átlagos összege jelentősen megugrott egy év alatt, a használt ingatlanoknál 43 százalékos, az újaknál pedig 54 százalékos emelkedést mutat.

A 2024 februárjában megkötött lakáshitel-szerződések 83 százalékát a 7,3 százalékos thm-plafon alatt kötötték meg a bankok. A csok plusz elsősorban a fővárosi és a megyei jogú városokban található használt lakások elérhetőségét javíthatja.

A lakásárak 2023 utolsó negyedévében 5,8 százalékkal nőttek nominális értelemben, de reálértéken 1,8 százalékos csökkenést mutattak. A túlértékeltség 2023 végén 12 százalékot tett ki, ami jelentős mérséklődést jelent a korábbi csúcshoz képest.

Az újlakások és építkezések terén az idei évben visszafogott lehet a lakásépítések volumene a kiadott építési engedélyek számának visszaesése és az alacsony kereslet miatt. Az MNB szerint 2024-ben 15,6 ezer új lakás átadása valósulhat meg, ami 16 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban. A kereslet élénkülése azonban ösztönözheti a fejlesztőket újlakások értékesítésére.