Végre kiderült, mi állt Jókai Mór végrendeletében

Jókai Mór, a magyar irodalom egyik meghatározó alakja, 120 évvel ezelőtt, 1904. május 4-én hunyt el, és végrendeletében különleges kívánságokat fogalmazott meg a saját síremlékével kapcsolatban.

Jókai Mór halálának évfordulóján gyakran emlékezünk meg róla, és most ismét aktuálissá vált a neve, hiszen a Magyar Országgyűlés a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére a 2025-ös évet Jókai Mór- és Klebelsberg Kunó-emlékévnek nyilvánította. Jókai életműve rendkívül gazdag; több mint kétszáz kötetet hagyott hátra, és művei közül számosat lefordítottak idegen nyelvre. Az író munkásságát azonban nem mindenki értékeli kritikátlanul, gyakran merülnek fel ellenvélemények a karakterek kidolgozottságát és a cselekmények bőségét illetően.

Végrendeletben rögzített kívánság

Jókai Mór 80 éves korában tüdőgyulladásban hunyt el, és a Nemzeti Múzeumban állították fel ravatalát, ahonnan ezrek kísérték a Kerepesi úti dísztemetőben lévő sírjához. A végrendeletében foglalt kívánságai között szerepelt, hogy a fejfáját a saját háza kapujának anyagából kell készíteni, és hogy sírhantja fölött ne legyen sírkő. Az író születésének centenáriuma alkalmából, 1925-ben, emlékévet szerveztek, és a síremlék elkészítésére tervpályázatot hirdettek, amelynek során figyelembe kellett venni Jókai végrendeleti kívánságait. A győztes pályamű Lechner Jenő építész és Füredi Richárd szobrász közös alkotása lett, amely egy rózsakertet ölelő oszlopsort képzelt el, hiszen Jókai szenvedélyesen szerette a rózsákat.

A kortárs művészek azonban nem voltak megelégedve a pályatervvel, mivel úgy vélték, hogy az nem elég monumentális. A tervezők végül módosítottak a megjelenésen, de az alapgondolat megmaradt.

Mikor megemlékezel rólam

A síremlék dísztelen felületén csupán egy felirat olvasható, amely Jókai Negyven év visszhangja című írásából származik, és a halhatatlanságról szóló gondolatait tükrözi. A terv megvalósítását pénzügyi nehézségek hátráltatták, de végül gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter közbenjárásával, közadakozásból, valamint a székesfőváros és a kultusztárca támogatásával sikerült előteremteni a szükséges forrásokat, és 1929. június 2-án ünnepélyes keretek között átadták a süttői mészkőből épített, 15 méter átmérőjű síremléket.

: article-1