A dödölle, a hagyományos magyar étel
A dödölle egy hagyományos magyar étel, amely főtt krumpliból és búzalisztből készül, és gyakran hagymával, pirított szalonnával és tejföllel tálalják. Eredetileg a szegények tápláléka volt, és a tájegységtől függően különböző neveken ismert.
A dödölle elkészítése során a főtt krumplit és búzalisztet összegyúrják, majd zsírban pirított gombócok formájában készítik el. A végeredmény egy laktató étel, ami régen a szegények asztalán gyakran szerepelt. A különböző magyar tájakon eltérő neveken ismerik ezt az ételt. Északon, a palócoknál és a Mátra alján ganca, Zalában krumpligánica, Baranya és Somogy vármegyében gánica, Borsodszentgyörgyön krumpligancának, Vas vármegyében pedig dödöllének nevezik.
Nagykanizsán, amelyet a dödölle fővárosának is neveznek, szeptember elején rendszeresen megrendezik a Bor- és Dödölle Fesztivált. 2006-ban itt egy Guinness rekord is született, amikor 2331 adag dödöllét készítettek.
A dödölle népszerűségét mutatja, hogy egy gyerekdal is említi: "Éliás, Tóbiás egy tál dödölle, ettél belőle. Kertbe mentek a tyúkok, mind megették a magot.". A dödölle szó eredete hangutánzó lehet, és Jókai Mór valamint Szinnyei József is említette komáromi specialitásként, amelyet túróval vagy mákkal készítettek, és különleges komáromi lisztből készült.
A XVIII. századi szakácskönyvek szerint a dödölle eredetileg valószínűleg köleskásából készült. A kását kihűtötték, felszeletelték, majd újra felmelegítették, és gyakran köretként szolgált szaftos ételek, például pörkölt mellé.
