Günter Verheugen: „Szívesen bocsátkozom jóslásokba az Orbán-korszak végéről”

Az Európai Unió egykori bővítési biztosa, Günter Verheugen szerint a közösség a mai állapotában nem lenne képes a húsz évvel ezelőtti, tíz országot magába foglaló bővítést ilyen gyorsan végrehajtani. Ukrajna uniós csatlakozása nem reális, és az Ukrajna-kérdést csak Oroszország bevonásával lehet rendezni. A lengyelek képesek voltak megvédeni a demokráciájukat, és ez Magyarországon is sikerülhet – véli a politikus a Deutsche Welle interjújában.

A keleti bővítést Verheugen kisebbfajta csodának nevezte, mivel a csatlakozás mind a régi, mind az új tagok számára óriási feladat volt. A kommunista diktatúra alól felszabaduló államoknak a társadalmi átalakulás mellett az európai közösségi jogrend átvételével is foglalkozniuk kellett. Az EU akkori 15 tagállama elszánt és egységes maradt abban, hogy a projektet viszonylag rövid idő alatt megvalósítsa.

Verheugen víziója a bővítésről arról szólt, hogy a Kelet- és Közép-Európában lezajlott békés forradalmak eredményeit ne lehessen visszacsinálni. A cél az volt, hogy a térség ne válhasson a politika senki földjévé, és hogy történelmi igazságtételt vigyenek véghez azokkal az európai népekkel szemben, amelyek a német fasizmus és a sztálinizmus áldozataivá váltak.

A politikus szerint az EU összetartása ma már sokat gyengült, ami nem az új tagállamok hibája, hanem a nacionalista, populista hullámé, amely erős EU-ellenes érzéseket szít.

Az Ukrajna elleni orosz támadás kapcsán Verheugen úgy véli, hogy bár az EU tagállamai kivétel nélkül elfogadhatatlannak tartották az agressziót, a konfliktus megítélésében különbségek vannak a tagállamok között. Az Európai Tanács döntése, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, szimbolikus aktusként értelmezhető, és nem valósulhat meg rövid időn belül.

A bővítési politika irányát nehéz megjósolni, és Verheugen szerint az EU-nak először meg kell reformálnia intézményeit, mielőtt a következő nagy bővítési körre sor kerülhetne.

Verheugen az ukrajnai fegyverszállítások megállítására irányuló petíció aláírásával kapcsolatban kijelentette, hogy továbbra is meg van győződve arról, hogy meg kell találni a módját a további eszkaláció megakadályozásának. A konfliktus lezárására határozott kezdeményezésre van szükség előfeltételek nélküli tárgyalások útján.

A jogállamiság körüli viták kapcsán Verheugen úgy véli, hogy a demokratikus választások nem mindig hozzák azt az eredményt, amit szeretnénk, és ellenzi, hogy egy egész népet büntessünk a kormánya politikája miatt. Bízik abban, hogy a lengyelek és a magyarok is képesek megvédeni a demokráciájukat és a jogállamiságukat.

A német–francia együttműködésről Verheugen úgy véli, hogy a hagyományos francia–német tengely már nem elegendő az EU stabilitásának megőrzéséhez és előreviteléhez, és szükség van Lengyelország bevonására is. A Scholz–Macron-tandem nem működik megfelelően, és a német és a francia nézetek sok kulcsfontosságú kérdésben eltérők.

Az EU jövőjéről szólva Verheugen szerint a mélyítés és a bővítés korábbi lendülete már rég oda van, és a következő bővítési forduló és a mélyítés legközelebbi etapja is jó ideig várat magára.