Az orosz eliten belüli harcokról is szól Putyin mostani minisztercseréje
Oroszországban a közszereplők elleni büntetőeljárások általában két dolgot jelentenek: az érintettek vagy ellenségei Vlagyimir Putyinnak, vagy nem tartoznak a magas rangú tisztviselők közé. Timur Ivanov védelmi miniszterhelyettes áprilisi letartóztatása azonban nem követi ezt a mintát, ami az oroszországi hatalmi harcok elmélyülésére utalhat.
Putyin 2022. február 22-én Ukrajna elleni támadást rendelt el, meglepetésként érintve még saját Biztonsági Tanácsát is. Az orosz politikai és gazdasági elitnek ezután nem volt más választása, mint feláldozni háború előtti privilégiumait és egy új Oroszország építésébe kezdeni, amely megfelel Putyin történelemről és nemzetközi kapcsolatokról alkotott vízióinak. Az oroszok beletörődtek a háborúba, és sokan csendben kezdték áthelyezni vállalkozásaikat és pénzüket más országokba.
Putyin többször is kifejtette háborús céljait, többek között Ukrajna "denácifikálását" és "demilitarizálását", valamint a Nyugat elleni kiállást említette. Azonban nem vázolt fel egyértelmű stratégiát ezek elérésére, és nem mutatott fel víziót Oroszország jövőbeli működéséről az új világrendben. Ennek következtében sok orosz közszereplő kénytelen improvizálni, gyakran ellentmondásos módon.
A hadseregen belül a konfliktusok a legnyilvánvalóbbak. Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője, Szergej Sojgu védelmi miniszter eltávolítását akarta, de kudarcot vallott, és a lázadás után két hónappal repülőgépe felrobbant. Ivanov, Sojgu szövetségese, aki hatalmas vagyont halmozott fel, 2019-ben került a Proekt Media oknyomozó csoport látókörébe, amikor a bejelentett jövedelme és a vagyonának mértéke közötti eltérést vizsgálták.
Az ukrajnai háború elhúzódása és az Oroszországot övező bizonytalanság miatt az orosz állam már nem olyan monolit, mint korábban, és a befolyásos csoportok, mint a Roszgvargyija, az FSZB és az FSZO, egyre inkább felvállalják a nyilvános belharcokat. Márciusban Putyin felhatalmazta az FSZB-t a korrupció elleni küzdelemre, ami lehetőséget adott a védelmi minisztérium gyengítésére, kezdve a leggazdagabb vezetőkkel. Sojgu miniszteri posztját Andrej Belousov vette át, aki korábban a gazdasági kérdésekért felelt, és mostani kinevezése az orosz gazdaság militarizálására utal. Sojgu egy ceremoniális posztra került, míg Gyumin tábornok, aki egykor Prigozsin támogatója volt, Putyin katonai termelésért felelős tanácsadója lett.
Az eliten belüli viszályok nem kedveznek Putyinnak, hiszen az orosz történelem azt mutatja, hogy a megfelelő konzultáció és egyértelmű irányok nélküli politika veszélyeztetheti az ország vezetőjének uralmát. Hruscsov és Gorbacsov példája azt mutatja, hogy a hatalomgyakorlás módja és a politikai változások kezelése döntő lehet egy vezető sorsában. Putyin Sztálint csodálja, de Hruscsovtól és Gorbacsovtól tanulhatna a legtöbbet.