A Föld idei erőforrásait már feléltük
Idén augusztus 1-jére esett a túlfogyasztás napja, amikor az emberiség fogyasztása meghaladta a Föld egy év alatt regenerálódni képes erőforrásait. A Global Footprint Network adatai alapján ez a nap évről évre egyre korábbra tolódik: 1970-ben még december 23-án, míg idén augusztus 1-jén értük el a Föld számára fenntartható fogyasztás szintjét. A magyar adatok különösen aggasztóak, hiszen hazánkban már május 25-én elérkeztünk ehhez a fordulóponthoz.
Szilágyi Artúr, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője szerint a közösségi oldalak és a reklámok is hozzájárulnak az esztelen fogyasztás ösztönzéséhez. A WWF hangsúlyozza, hogy a rendszerszintű változások mellett az egyéni fogyasztók szerepe is fontos: az energiafogyasztás csökkentésével, a hulladék minimalizálásával, a helyi, szezonális élelmiszerek fogyasztásával vagy az impulzusvásárlás kerülésével mindannyian hozzájárulhatunk a globális erőfeszítésekhez.
A túlfogyasztás mérsékléséhez szükséges lenne egy gazdasági paradigmaváltás, a pénzügyi ösztönzők és a szakpolitikai keretek teljes újragondolása. A WWF szerint a legtöbbet azzal tehetünk a bolygóért, hogy kevesebb húst eszünk, szigeteljük épületeinket, kevesebbet autózunk és repülünk, valamint kerüljük az impulzusvásárlást. Ahhoz, hogy visszatérhessünk egy olyan élethez, amellyel nem lépjük túl a bolygó eltartóképességének határait, elengedhetetlen lenne egy rendszerszintű változás.
A túlfogyasztás napja rávilágít arra, hogy a jelenlegi fogyasztási szokásaink hosszabb távon nem tarthatók fenn. A kettős környezeti válságot - a klímaváltozást és a biológiai sokféleség drasztikus csökkenését - jelentős mértékben az emberiség természetet kizsákmányoló életmódja és a gazdaság fenntarthatatlan működése okozza. A klímaváltozás a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válásával fenyeget, a biológiai sokféleség csökkenése pedig az ökoszisztémák stabilitását veszélyezteti. A kettő egymással összefügg, és együtt súlyosbítják a környezeti krízist. Az így megtakarított pénz és munkaidő többek között egészségesebb helyi közösségek létrehozására, valamint a természetben töltött minőségi időre is fordítható.