Látványos meteorraj közelíti meg a Földet anyák napján

Az év egyik, sőt talán a legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása vasárnap hajnalban lesz megfigyelhető, amelyhez hasonlóan intenzív kitörést csak 2046-ban várnak a szakértők - tájékoztatott a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Az Éta Aquaridák meteorjai a magas, körülbelül 66 kilométer/másodperces, azaz 237600 kilométer/órás sebességükről ismertek, amellyel a Föld légkörébe érkeznek és hirtelen lassulnak le. Az átlagosan óránként 25 meteor helyett most akár 60 hullócsillagot is láthatunk óránként – közölte a csillagvizsgáló.

A meteorraj vasárnap hajnalban éri el a csúcspontját. A megfigyeléshez kelet felé kell nézni az égbolton, és érdemes sötét, jó horizonttal rendelkező vidéki helyszínt választani. Ha vasárnap hajnalban az ég nem tiszta, nem kell csalódnunk, mert az Éta Aquaridák maximuma elnyújtott, így a csúcspont előtt és után egy-két nappal is gazdag hullócsillagzáport figyelhetünk meg a hajnali órákban.

Az Éta Aquaridák az év negyedik legintenzívebb meteorzápora, amely minden év május elején éri el a csúcspontját, és a Halley-üstökös szülőobjektumából származnak.

A Halley-üstökös legközelebb 2061-ben lesz látható. A meteorraj észlelését az újhold körüli fázis segíti, amikor a holdsarló még a 6 százalékot sem éri el. A leggazdagabb hullás hajnali 3 és 4 óra között várható, körülbelül fél három után, amikor a radiánspont is a horizont felett lesz.

A Halley-üstökös átlagosan 76 évente kerüli meg a Napot, a legkorábbi feljegyzés feltehetően Krisztus előtt 467-ből származik. Legutóbb 1986-ban volt földközelben, és legközelebb 2061-ben tér vissza.

A Föld pályája évente kétszer metszi az üstökös pályáját, ami két meteorrajt eredményez: az intenzívebb májusi Éta Aquaridákat és az október végi, kevésbé aktív Orionidákat. Az Éta Aquaridák a leszálló csomó mentén, míg az Orionidák a felszálló csomó mentén jönnek létre, utóbbi aktivitása csak harmadakkora.