A Krivelji nők harca a bányászati óriás ellen

Sütés-főzés helyett barikádépítésbe kezdtek a szerbiai Krivelj idős női, hogy szembeszálljanak a falujukat veszélyeztető bányászati tevékenységgel. A Zijin Mining kínai vállalat által üzemeltetett bánya miatt a helyiek életminősége jelentősen romlott, és most közös költözést szeretnének elérni.

A Kriveljben élő nők nem tűrik tovább a környezetükben zajló bányászati tevékenységeket. A kínai Zijin Mining vállalat által működtetett bánya miatt a házak falai repedeznek, a talaj és a víz szennyezett, ezért a falubeliek együtt szeretnének elköltözni. A szerb kormány és a bányavállalat azonban csak ígérget, miközben a helyiek élete egyre elviselhetetlenebbé válik.

A helyi nők közül tizenöt vállalta, hogy modellt álljanak a Reuters fotósának, Marko Djuricának. A képek a falu feletti dombokon, a nappalikban, az osztálytermekben és a kertekben készültek, de a barikádnál is.

Krivelj egykor virágzó falu volt, de az 1970-es években megnyitott bánya megváltoztatta a tájat. A Zijin Mining 2018-ban vette meg a csődbe jutott RTB Bor cég feltőkésítéséért 350 millió dollárt, és további beruházásokat ígért. A termelés megnégyszereződött, a zöld dombok lecsupaszodtak, és a tájat a kitermelés csúfítja el.

A helyi lakosság életminősége romlott, a falusiak a bányászati tevékenységek miatt nehezményezik a helyi utak állapotát és a biztonságos közlekedés hiányát. A robbantások intenzitása miatt a házak falai megrepedtek, és sokan, főleg a fiatal családok, inkább elköltöztek.

A falu maradék lakossága, a büszke ortodox vlachok, együtt szeretnének költözni, hogy megőrizzék nyelvüket és szokásaikat. A Zijin Mining leányvállalata, a Serbia Zijin Copper elismerte a környezeti problémákat, de azt állítja, hogy ezeket nem ők okozták.

A dühös lakosság egy része, több mint két tucat nő, barikádot emelt a falut átszelő hídon, hogy megakadályozzák a teherautók áthaladását a bányába. A helyiek szerint a híd sérült a terheléstől.

Az idős nők célja, hogy meggyőzzék a kínai vállalatot az egész falu átköltöztetésében való segítségnyújtásra. A Zijin egyenként akarja megvásárolni a házakat, de a helyiek szerint ez megbontaná a közösséget.

A tiltakozók követelik, hogy a szerb elnök és a bányászati miniszter látogasson el a faluba, és lássák meg, milyen ott az élet. A 78 éves Vukosava Radivojević és társai éjjel-nappal őrzik a barikádot, hogy a bánya ne bonthassa el azt.

A Zijin Mining képviselői tárgyalni mentek a faluba, de a lakosok szerint a korábbi szóbeli megállapodásokat a vállalat figyelmen kívül hagyta. A lakosok sikerként értékelik az ideiglenes munkaszünetet, de a végső célok még nem teljesültek.

A bányavállalat alternatív útvonalakat keresett a blokád alatt, de a helyiek bejelentése után a szerb hatóságok elrendelték az illegális út eltávolítását.

A lakosság egy része a szerb kormányt is okolja a helyzetért, mivel az elmúlt húsz évben többször ígérték meg a falusiak elköltöztetését, de ez soha nem valósult meg.

A falu közben próbál más helyet találni az átköltözéshez, és a kínai vállalat egy másik Zijin bánya melletti területet javasolt erre. A lakosok reménykednek, hogy az új falut is Kriveljnek hívják majd.

A Zijin kijelentette, hogy elkötelezett az áthelyezési tervek átlátható és tisztességes kitalálása mellett, és kapcsolatban áll minden érintett féllel. A közösség vezetője, Jasna Tomić szerint a vállalat beleegyezett, hogy nem közlekednek többet nagy teherautóval a falun keresztül, ami a nők mozgalmának sikerét jelzi.