Az EU erőssé teszi Magyarországot, de vannak kihívások

Szerdán az Európai Parlamentben emlékeztek meg az Európai Unió eddigi legnagyobb bővítésének közeledő huszadik évfordulójáról, amikor Magyarország és több más ország is csatlakozott a közösséghez.

1. május 1-jén Magyarország a visegrádi négyekkel, három balti állammal, két mediterrán szigetországgal és Szlovéniával együtt lépett be az Európai Unióba. Az Európai Parlament máltai elnöke, Roberta Metsola szerint a csatlakozás átalakító ereje ma is érezhető, és az egység nem jelent egyneműséget, minden tagállamnak ugyanolyan esélyt kell biztosítani, még ha eltérő is a nézőpontjuk.

Az ünnepségen jelen volt Romano Prodi, az Európai Bizottság akkori elnöke, valamint a csatlakozási egyezményt aláíró tagállami vezetők, köztük Medgyessy Péter volt magyar kormányfő is. A csatlakozás napján született fiatalok is részt vehettek az eseményen, és kérdéseket tehettek fel a vezetőknek.

Medgyessy Pétert a csatlakozás okairól kérdezték, amire ő úgy válaszolt, hogy a magyarok mindig is úgy érezték, az Európai Unióban a helyük, és a csatlakozást tárgyaló politikusok, Orbán Viktortól kezdve, egyszerűen a nép akaratát teljesítették. Hozzátette, hogy az Európai Unió erőssé teszi Magyarországot, és az országok akkor lehetnek szuverének, ha erősek, ezért az EU-n keresztül kell erősíteni a szuverenitást.

Az Egyensúly Intézet által készített 2024-es Megatrend Index azonban rámutat, hogy Magyarország számos területen lemaradásban van az EU többi tagállamához képest. A középmezőny alján állunk, és saját közvetlen versenytársaink, a visegrádi országok körében is az utolsó helyen végeztünk.

Az oktatás területén Magyarország a 20. helyen áll, és az utóbbi években három helyezést csúszott vissza. Az oktatási rendszerre fordított költések csökkenése és a források alacsony hatékonyságú felhasználása miatt folyamatosan veszít versenyképességéből.

A digitalizáció terén Magyarország kiemelkedő infrastruktúrával rendelkezik, de a digitális kompetenciák terén csak a középmezőnyben található, ami további fejlesztést igényel.

A környezetvédelem területén minimális a zajszennyezettség, de a klímaváltozás elleni küzdelemben lassú a haladás, és a megújuló energia elterjedtségében is lemaradásban vagyunk.

Az egészségügyi állapot tekintetében Magyarország az EU-n belül a második legrosszabb eredményt érte el, ami az öregedő népesség és a megelőzhető betegségek magas aránya miatt aggodalomra ad okot.

A társadalmi kohézió terén Magyarország a 16. helyre lépett előre, de az öngyilkosságok magas száma és a mentális egészség rossz állapota további kihívásokat jelent.

Összességében a Megatrend Index szerint Magyarország helyzete nem tragikus, de a közepesség csapdájából való kitöréshez jelentős fejlesztésekre van szükség.

A kiskereskedelmi forgalom alakulása is aggodalomra ad okot. Idén februárban váratlanul csökkent a magyarországi kiskereskedelmi forgalom volumene, ami azt jelzi, hogy a fogyasztói bizalom még nem épült vissza teljesen. Ez különösen meglepő, tekintettel arra, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése, valamint a tanárok jelentős béremelése után több pénz állt rendelkezésre a számlákra januárban.

Az ING Bank vezető közgazdásza, Virovácz Péter szerint az inflációs hatások miatt az emberek inkább spórolnak, és a magasabb jövedelmű háztartásokban sem növekszik a fogyasztási hajlandóság, ha a keresetük javul.

Régiós összevetésben Magyarország a kiskereskedelemben az uniós átlagot hozza, de több régiós ország, mint Románia, Bulgária, Lengyelország és Horvátország jelentősen elhúzott tőlünk, ahol a forgalom 20-32 százalékkal magasabb a járvány előtti szinthez képest, és a trend is növekvő. Csehország, Szlovákia és Szlovénia azonban még alacsonyabb szinten állnak, mint Magyarország, bár Szlovákia esetében egyértelmű növekvő trend figyelhető meg.

A magyar jövő nehezen jósolható, de a lakosság fogyasztási magatartásában az óvatosság erősebb, mint korábban gondoltuk, és bár a közgazdasági szabályok szerint előbb-utóbb élénkülnie kell a lakossági keresletnek, a pontos tempó megjósolása nehéz.