Nincs több titok, így állnak a magyar bérek az EU-s országok rangsorában

Az Eurostat adatai alapján a magyar bérköltség az Európai Unióban a harmadik legkisebb, ami a vásárlók alacsonyabb költekezési képességét eredményezi a boltokban. A román vásárlóerő már meg is előzte a magyart, és a magyar családok adókedvezményeinek növelése a költségvetés helyzetétől függ.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarország a bérköltségek tekintetében az Európai Unióban a harmadik legalacsonyabb helyen áll. A magyar munkavállalók fizetése és a magas áfakulcs együttesen korlátozzák a vásárlók költekezési képességét. A román vásárlóerő már meg is haladta a magyart az eltérő árszínvonalak miatt.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a magyar családok adókedvezményeinek javítása a költségvetési helyzettől függ. A kormány a jelentős hiánycsökkentésre törekszik, hogy a családok több forráshoz juthassanak.

Muronyban, egy Békés megyei kisbolt alkalmazottja a szakmunkásoknak járó kötelező bérminimumért, havi nettó 216 800 forintért dolgozik. A dolgozó elmondása szerint másodállást kell vállalnia a biztos megélhetés érdekében, mivel a költségei meghaladják a fizetését.

Az Eurostat adatai szerint 2022-ben adókkal és járulékokkal együtt egy magyarországi dolgozó óránkénti költsége a munkáltatóknak 4 907 forint volt, ami az európai uniós átlag 40 százalékának felel meg. Ebben az összehasonlításban csak Románia és Bulgária költ kevesebbet a munkavállalóira.

Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint a magyar bérek uniós összehasonlításban az utolsó három helyen vannak, így nem várható túl magas vásárlóerő, ráadásul a magas áfakulcs is sújtja a dolgozókat.

Az Eurostat szerint egy átlagos kétgyerekes család Romániában 2 százalékkal többet képes vásárolni, mint Magyarországon.

Gulyás Gergely a május 9-i Kormányinfón kiemelte, hogy az adókedvezmények mértékének növelése a prioritási listán az első helyen szerepel, amint a költségvetés ezt lehetővé teszi.