Putyin és Hszi Csin-ping találkozója Pekingben
Csütörtökön kezdődött meg Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozója Pekingben, amely a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítését célozza, miközben mindkét ország viszonya hűvös a Nyugattal.
Május 16-án kezdődött el Vlagyimir Putyin orosz elnök két napos csúcstalálkozója Pekingben, ami az ötödik elnöki beiktatási ceremóniája utáni első külföldi útja. Hszi Csin-ping kínai államfő a harmadik államfői ciklusának kezdetét követően látogatott Moszkvába, és a két vezető már találkozott személyesen 2023 októberében is, az Övezet és Út kezdeményezés tizedik évfordulójának ünneplő konferenciáján. A találkozó a két ország diplomáciai kapcsolatfelvételének 75. évfordulóját is ünnepelte, és a két hatalom vezetője barátságukat hangsúlyozta. Putyin előzetes hivatalos programja szerint először Pekingben tett protokolláris látogatást, majd Harbinba, az északkeleti kínai iparvárosba érkezett.
A tárgyalások során két fő téma került előtérbe: a gazdasági kapcsolatok megerősítése, amelynek jelentőségét mutatja, hogy a kereskedelmi volumen rekordméretűre, 240 milliárd dollárra emelkedett, valamint a nemzetközi kérdések, különös tekintettel az ukrajnai háborúra. Putyin gazdasági kihívásokkal néz szembe az elhúzódó harcok miatt, míg Hszi a kereskedelmi kapcsolatokat szeretné felpörgetni Európával.
Hszi Csin-ping gratulált Putyinnak az újabb hivatali ciklusához, és méltatta a két hatalom kapcsolatát, amelyek kiállták a nemzetközi viharok próbáját. Kiemelte, hogy a kapcsolatok stabil növekedése nemcsak a két ország, hanem a régió és a világ stabilitását és békéjét is képes megőrizni.
Kína korábban „semleges” pozíciót vett fel az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és bár hivatalosan nem nyújt katonai segítséget Moszkvának, áttételesen hozzájárul a harcok finanszírozásához. A két elnök egyetértett abban, hogy a „politikai rendezés a helyes irány”. Kína álláspontja szerint a konfliktus lezárását nem lehet az oroszok nélkül elérni.
A találkozón szóba került az Egyesült Államok távol-keleti tevékenysége is, amely aggodalmat kelt Oroszországban és Kínában. Putyin kijelentette, hogy „a zárt katonai-politikai szövetségek létrehozása az ázsiai-csendes-óceáni térségben káros és kontraproduktív”.
A kínai elnök európai körútját követően a nyugati hatalmakkal folytatott tárgyalások során csak kisebb, szimbolikus jelentőségű gesztusokat gyakoroltak egymás felé, például a 2024-es párizsi nyári olimpiai játékok idejére támogatják a globális konfliktusok beszüntetését.
A kínai és orosz vezetők gazdasági és kereskedelmi együttműködéseket jelentettek be, többek között az energia, az ipar, a mezőgazdaság és a védelmi koordináció területén. A tranzakciók 90 százalékát rubelben és jüanban bonyolítják le, és a gépjárművek piacán a nyugati szankciók hatására megjelent kínai gyártmányú autók töltik be a piaci rést. A két ország tudományos kutatóállomást tervez létrehozni a Holdon, és más űrtevékenységekre is kiterjed majd a kooperáció.
A kínai-orosz szolidaritást és az orosz fegyveripar számára a kínai védelmi technológiához való hozzáférés elmélyítését jelzi Putyin harbini látogatása. A két ország kommunikációs panelekben egyenrangúként kezeli egymást, de Peking dominanciája egyértelmű. A kínai vezetés hozzáállása egyelőre nem változott, de a cél az amerikai hegemónia megtörése és a dollár globális egyeduralmának megszüntetése.