Irán gazdasági helyzete és a várható tüntetések

Az iráni gazdaság nehézségei ellenére nem roppant meg, de a folyamatosan növekvő infláció és a társadalmi feszültségek miatt további tüntetések várhatóak.

Az iráni gazdaság már a gázai háború előtt is súlyos problémákkal küzdött, és a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint az ország GDP-je 2010 óta közel 50 százalékkal csökkent. A magasan képzett munkaerő, köztük orvosok, ápolók, informatikusok és mérnökök, egyre inkább a kivándorlást és a külföldi munkavállalást tekintik a jövőjüknek. A vízhiány, az infláció és a tüntetések jellemzik jelenleg az iráni gazdaságot és társadalmat.

A Közel-Kelet szakértő, Csicsmann László szerint az iráni gazdaság a háborús konfliktusok nélkül is rossz helyzetben van, és a 2022 szeptemberében kezdődő tüntetéseknek is ez az egyik oka. Az 1979 óta fennálló szankciók ellenére az iráni vezetés állítása szerint sikerült egy rezisztens gazdaságot kiépíteni, de a szakértő szerint ez csak részben igaz, mivel a szankciók súlyosbítják a helyzetet. A 2015-ös nukleáris megállapodás összeomlása után újabb gazdasági visszaesés következett be.

Irán jelentős mennyiségű olajat képes exportálni, amely a gazdasági nehézségek enyhítésében segít, és ennek legnagyobb felvásárlója jelenleg Kína. Az iráni olajcsempészet egyre kifinomultabbá válik, és a Nemzeti Iráni Olajtársaság állami monopóliumként működteti a kőolajjal kapcsolatos ügyeket. A kisebb finomítókon keresztül bonyolódó üzlet során az iráni kínálat 95 százalékát felszippantják, és a világpiaci referenciaárhoz képest 10-12 százalékkal olcsóbban értékesítik a kőolajat.

A geopolitikai szempontból is fontos Irán 2023-ban csatlakozott a Sanghaji Együttműködési Szervezethez, és 2024-ben a BRICS-hez készül csatlakozni. Az ország célja, hogy a nem dolláralapú elszámolással kikerülje a nyugati szankciókat. Újabb szankciók elfogadása van folyamatban, amelyek az IRGC-t, bizonyos személyeket, és a fegyveres erőkhöz köthető vállalatokat fogják hátrányosan érinteni. Irán fontos szerepet játszik a régióban, például a Csabahár-i kikötő indiai támogatással épül, és Kínával 2021-ben 25 évre szóló megállapodást kötött. Elemzők 2024-re 3-4 százalékos gazdasági növekedést várnak, elsősorban az olajipar növekedésére alapozva.